Arra a kérdésre egyébként, hogy engedni kell-e az orosz olaj szállítását a Janaf vezetéken keresztül, Bencic azt válaszolta, hogy semmiképpen sem szabad feloldani az orosz olaj elleni szankciókat.
Érdemes felidézni az INA–Mol ügy előzményeit is. A horvát–Mol vita egészen az INA olajvállalat privatizációjáig nyúlik vissza. A magyar Mol 2003-ban szerzett először részesedést az INA-ban, majd 2009-ben közel 49 százalékos tulajdonossá vált, és irányítási jogokat kapott a cégben. A horvát hatóságok később korrupcióval vádolták meg a folyamatot, azt állítva, hogy a Mol megvesztegette a volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert. A vállalat ezt tagadta, az ítélet után Ivo Sanader és Hernádi Zsolt az eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt a horvát alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a konfliktus pedig nemzetközi jogi vitákhoz vezetett. A Mol végül választottbírósághoz fordult, amely kimondta: Horvátország megsértette a befektetői jogokat, így született a döntés a hatalmas összegű kártérítésről.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!