Elvesztették a pert a Mol ellen, most így úsznák meg a súlyos bírság kifizetését a horvátok

Ismét azt sürgeti a horvát baloldali-zöld mozgalom, a Mozemo, hogy Horvátország lépjen ki egy fontos energetikai egyezményből. Szerintük a Mollal folytatott perben nemrég elutasított fellebbezés megmutatta, hogy Horvátországnak az Energia Charta egyezményből csak kára származik

Illusztráció Fotó: AFP

A horvát Mozemo parlamenti képviselőcsoportja ismét a parlament elé terjeszti azt a javaslatot, hogy Horvátország lépjen ki az Energia Charta egyezményből, mert a Mollal folytatott perben nemrég elutasított fellebbezés megmutatta, hogy Horvátországnak ebből a szerződésből csak kára származik – mondta hétfőn a Mozemo koordinátora, Sandra Bencic a horvát Index.hr tudósítása szerint. 

Hernádi Zsolt, a Mol csoport elnök-vezérigazgatója. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előnytelen az Energia Charta a horvátoknak a baloldali-zöld párt szerint

„Újra szavazásra bocsátjuk azt a határozati javaslatot, amely kötelezné a kormányt arra, hogy lépjen ki az Energia Charta egyezményből. Erről két hét múlva szavaznak. Fontos lenne, hogy ez alatt a két hét alatt a horvát állampolgárok választ kapjanak a kormánytól arra, miért nem lép ki Horvátország egy olyan szerződésből, amelyből semmilyen haszna nincs. Éppen ellenkezőleg: csak kárunk származik belőle, amely több százmillió euróra rúg” – fogalmazott Bencic a sajtótájékoztatón.

Az ügy előzménye, hogy elutasították azt a fellebbezést, amelyet Horvátország nyújtott be a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által hozott ítélet ellen. Az ítélet szerint Horvátországnak 236 millió eurót kell fizetnie a Molnak, mert megsértette a magyar vállalat befektetői jogait.

Bencic emlékeztetett arra, hogy a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) többször elutasította azt a követelést, hogy Horvátország lépjen ki az Energia Charta egyezményből – abból a nemzetközi szerződésből, amely az 1990-es években jött létre, és amelynek célja az volt, hogy megvédje a nyugati országok befektetőit és azok beruházásait a volt keleti blokk országaiban.

Bencic hallani sem akar az orosz olajról

„A charta legvitatottabb része az a hatalmas egyensúlytalanság, amely a befektetők jogainak védelme és az államok szabályozási joga között áll fenn. Az Energia Charta katasztrofális minden olyan ország számára, amely zöldátmenetet hajt végre, mert minden olyan szabályozás, amely a CO₂-kibocsátás csökkentésére irányul, lehetőséget adhat bármely befektetőnek arra, hogy beperelje azt az államot, ahol érdekeltsége van” – mondta.

Arra a kérdésre egyébként, hogy engedni kell-e az orosz olaj szállítását a Janaf vezetéken keresztül, Bencic azt válaszolta, hogy semmiképpen sem szabad feloldani az orosz olaj elleni szankciókat.

Érdemes felidézni az INA–Mol ügy előzményeit is. A horvát–Mol vita egészen az INA olajvállalat privatizációjáig nyúlik vissza. A magyar Mol 2003-ban szerzett először részesedést az INA-ban, majd 2009-ben közel 49 százalékos tulajdonossá vált, és irányítási jogokat kapott a cégben. A horvát hatóságok később korrupcióval vádolták meg a folyamatot, azt állítva, hogy a Mol megvesztegette a volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert. A vállalat ezt tagadta, az ítélet után Ivo Sanader és Hernádi Zsolt az eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt a horvát alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a konfliktus pedig nemzetközi jogi vitákhoz vezetett. A Mol végül választottbírósághoz fordult, amely kimondta: Horvátország megsértette a befektetői jogokat, így született a döntés a hatalmas összegű kártérítésről.