Nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni a jogrendszert megbontó jogszabályokat az Alkotmánybíróságnak

Sulyok Tamás absztrakt alkotmányértelmezési indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. A taláros testület döntése pedig nyomást gyakorolhat a Tisza-kormányra. A döntés figyelmen kívül hagyása akár alkotmányos válságot idézhet elő.

Forrás: Facebook/Sulyok Tamás

Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi szerepe magában fogalja azt a kötelességet, hogy az alaptörvényt egyetlen és egységes dokumentumként védje. Az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy beépülés nélkül egyetlen rendelkezés sem válhat az alaptörvény részévé. A „beépülési parancs” azt is jelenti, hogy 

a módosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az alaptörvény normái között

– hangsúlyozta az alkotmányjogász. Hozzátette: a határozat többségi indokolása nyitva hagyta a lehetőséget az alaptörvény-módosítások tartalmi vizsgálatára is adott esetekben: az Alkotmánybíróság vizsgálhatja a demokratikus jogállam alkotmányos tartalmi követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a történeti érvényesülését, valamint alkotmányba foglalását.

Az alkotmányjogász azt is felidézte, hogy Pokol Béla kapcsolódó érvelése is korrelációt mutat Stumpf István vonatkozó okfejtésével. A szintén volt alkotmánybíró több korábbi alkotmánybírósági határozatban párhuzamos indokolást vagy különvéleményt fűzött hasonló ügyekhez, és gyakran egyetértett Stumpf Istvánnal az alaptörvény egységének és koherenciájának védelmében, valamint abban, hogy az Alkotmánybíróságnak alkotmányos szerepe van a jogrendszer hierarchiájának megőrzésében. Mindketten hangsúlyozzák az alaptörvény mint stabil, egységes dokumentum védelmét a jogbizonytalansággal szemben – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán.

A köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól az indítványa kapcsán erős közjogi megerősítést és politikai legitimációt várhat. Egy ilyen értelmező határozat világosan kimondaná, hogy az alaptörvény nem lehet egyedi politikai leszámolások eszköze, hanem általános, jövőre irányuló, stabil és koherens normaalkotásra van szükség

– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Hozzátette: ez preventív pajzsként szolgál a közjogi méltóságok védelmében. Majd azt is ismertette, hogy az absztrakt alkotmányértelmezési indítványokban nincs szigorú törvényi határidő. Az Alkotmánybíróság főszabályként ilyen esetekben soron kívül jár el, azonban a politikai aktualitás miatt is gyorsabb eljárás a valószínű.

Nagy nyomás alá kerülhet a Tisza-kormány

Egy ilyen részletes, Stumpf Istvánnak és Pokol Bélának az említett érvelését is tükröző alkotmánybírósági határozat jelentős jogi és politikai nyomást gyakorolna a Tisza-kormányra, a belpolitikai mellett a nemzetközi visszhangja is jelentős lehet. Megnehezítené a kizárólag konkrét személyek eltávolítására irányuló, ad hoc jellegű alaptörvény-módosítások legitimitását, és erős ösztönzést adna arra, hogy csak általános, mindenki számára egyformán alkalmazandó szabályokat – például mandátumkorlátozás, összeférhetetlenség – alkalmazzanak – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán.

Ha a Tisza-párt rendelkezik a szükséges kétharmados többséggel, formailag, eljárásilag helyes módosítást elfogadhat ugyan, de 

egy erős alkotmánybírósági határozat ellenére történő törvényhozási lépés alkotmányos válságot idézhet elő, ha azt figyelmen kívül hagyják

– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Hozzátette: egy ilyen lépés súlyos nemzetközi következményekkel járhat különös tekintettel a folyamatban levő, a Velencei Bizottság előtt zajló eljárásra és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egységes gyakorlatára.

Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter megbeszélése (Fotó: Facebook/Sulyok Tamás)