Brüsszel húzhatja keresztbe Magyar Péter tervét

Komoly aggályokat vethet fel a Tisza Pártnak a köztársasági elnök elmozdítására irányuló terve. A hazai jogi környezet azonban vélhetően nem tudja megállítani Magyar Péteréket, hogy személyre szabottan módosítsák az Alaptörvényt. Azonban lehet, hogy az Európai Bizottság nem nézi tétlenül a folyamatot.

Forrás: Facebook/Sulyok Tamás

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Tisza-kormány módosítását, hazai szinten korlátozottak a lehetőségek, még akkor is, ha a változtatás látványosan sérti a jogállamiság elvét. Uniós vonatkozásban azonban más a helyzet: a jogállamisági kondicionalitási rendelet és a helyreállítási alap normafeltételei védik a bírói függetlenséget és az intézményi stabilitást. 

Ha a módosítás rendszerszintű visszalépést okoz, a Bizottság eljárást indíthat, pénzek visszatartásával fenyegetve

– hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán. Rámutatott: ez nem állítja meg azonnal a hazai folyamatot, de hosszú távon komoly következményei lehetnek. Egy láthatóan célzott, személyre szabott alkotmánymódosítás, amely közjogi méltóságok mandátumát rövidíti le, könnyen ütközhet ezekkel az uniós jogelvekkel, és indokolhatja a további kötelezettségszegési eljárásokat vagy pénzbírságokat – tette hozzá.

Aggályos lehet a Tisza terve

Súlyos aggályokat vet fel, hogy lényegében Sulyok Tamás személyére szabottan akarnak Alaptörvény módosítani, és ezek az aggályok jogosak a jogállamiság szempontjából

– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette: a magyar jog nem tiltja explicit módon a személyre szabott alkotmánymódosítást, ellentétben például a német alapjogi védelemmel az „Einzelfallgesetz”-cel szemben. Ugyanakkor az ilyen típusú törvényalkotás súlyosan sértheti a jogbiztonságot, illetve a hatalommegosztás elvét. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata – például a bírói nyugdíjazás ügyében – hangsúlyozta a bírói és közjogi függetlenség fontosságát.

Ha a módosítás egyértelműen egyetlen személy mandátumának lerövidítésére irányul, az visszaható hatályú jellegűnek tűnhet, ami nemzetközi fórumokon is támadható. Az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a jogállamiságot és a hatékony bírói jogorvoslatot védi – mutatott rá az alkotmányjogász. Majd kiemelte: 

egy látványosan személyre szabott módosítás az eddigi következetes brüsszeli gyakorlat alapján indokolhatná az uniós kötelezettségszegési vagy jogállamisági eljárások megindítását, a kondicionalitási rendelet alapján pedig pénzügyi szankciók alkalmazását.

A személyre szabott jogalkotás tilalma már a rendszerváltás utáni korai gyakorlatban is megjelent: a magyar Alkotmánybíróság több határozatában – például az absztrakt normakontroll keretében – rögzítette, hogy a jogállamiságból levezethető az egyenlő bánásmód és a hatalommegosztás védelme, amely kizárja, hogy a jogalkotó egyedi személyek vagy szűk körök ellen irányuló szabályokat hozzon általános köntösben – ismertette ifj. Lomnici Zoltán. Majd rámutatott: ez nem abszolút tilalom, de súlyos sérelem esetén alkotmányos aggályt alapoz meg.

A visszaható hatály és a folyamatban lévő jogviszonyok védelmében kiemelkedő a 7/2016. (IV. 6.) alkotmánybírósági határozat és a kapcsolódó 8/2016. (IV. 6.) alkotmánybírósági határozat, ahol az Alkotmánybíróság részletesen elemezte, hogy a jogbiztonság megköveteli a kiszámíthatóságot, és tiltja a jogalanyok helyzetét hátrányosan érintő visszamenőleges vagy azonnali hatályú változásokat, kivéve ha az indokolt és arányos. Ezekben az ügyekben a testület hangsúlyozta, hogy a jogszabályok nem minősíthetnek utólag jogviszonyokat hátrányos módon – magyarázta. Jelezte: egy köztársasági elnöki mandátum célzott lerövidítése könnyen beleillene ebbe a kategóriába, hiszen a hivatalviselés védett, közjogi pozíció.

Hasonlóan releváns a későbbi gyakorlat, például a 3314/2023. (VI. 21.) alkotmánybírósági határozat és a hozzá kapcsolódó döntések, amelyek a folyamatban lévő jogviszonyokra vonatkozó azonnali változásokat csak akkor tartják alkotmányosnak, ha nem vonnak el alanyi jogokat indokolatlanul vagy aránytalanul. A köztársasági elnök hivatala esetében ez különösen érzékeny, mert alááshatja a hatalmi ágak függetlenségét és a stabilitást – mutatott rá a jogász.

Brüsszelnek már most gondja lehet Magyar Péter irányvonalával

A Politico korábban arról írt, hogy már pusztán a köztársasági elnök leváltásának a ténye is alkotmányos válságot eredményezhet, egyben ez a lépés még meg is nehezítheti a későbbi tárgyalásokat az uniós pénzek lehívásával kapcsolatban. Az alkotmányjogász szerint a Politico cikke tükrözi a brüsszeli elit aggodalmát, és ez nem alaptalan. Egy alkotmányos válság – amit az intézményi instabilitás, vagy a személyre szabottnak tűnő változtatások idézhetnek elő – alááshatja a „megbízható partner” imázst, és indokolhatja a további uniós ellenőrzéseket vagy a kondicionalitás szigorúbb alkalmazását – magyarázta.

Az Európai Biróság gyakorlata szerint az uniós jog elsőbbséget élvez, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az uniós jog hatékony érvényesülését. Bár az EU nem avatkozhat közvetlenül a nemzeti alkotmánymódosításba, a források lehívása politikai és jogi feltételekhez kötött – mutatott rá. Majd úgy vélekedett:

bárhonnan nézzük, egyre inkább »rendszerváltó puccsnak« tűnik az, amit a Tisza-kormány művel.

Ez a helyzet jól mutatja a magyar alkotmányosság Achilles-sarkát: a kétharmados többség szinte korlátlan alkotmányozó hatalma váltakozó ciklusokban instabilitást szülhet abban az esetben, ha a hatalom nem gyakorol önkontrollt és nincsenek meg a szakmai garanciák egy jogszerű és demokratikus kormányzati működéshez – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán.

Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter tárgyalása (Fotó: Facebook/Sulyok Tamás)