Bár szép számmal akadnak multimilliomosok a tiszás képviselők és kormánytagok között, mégis két kivétellel megússzák a vagyonadót

Budai luxuslakások, spanyolországi és egyiptomi ingatlanok, valamint több száz millió forintos befektetések – szép számmal szerepelnek ilyen tételek a Tisza Párt képviselőinek és kormánytagjainak vagyonnyilatkozataiban. Ehhez képest csupán két tiszást érintene az egymilliárd forint feletti vagyonokra kivetendő vagyonadó, ami Magyar Péter egyik legfontosabb kampányígérete. A kormány tervei szerint az új közteher január elsején lépne életbe.

A Tisza-kormány miniszterei Forrás: Facebook

De nézzük meg a konkrétumokat, kezdve a miniszterelnökkel! Magyar Péter nagyjából 88 millió forintnyi pénzügyi vagyona az ingatlanaival együtt – köztük két hegyvidéki lakóházzal, amelyek közül a nagyobbik 216 négyzetméteres, valamint egy óriási, közel 8000 négyzetméteres területen fekvő balatonhenyei társasházzal – is legfeljebb nagyjából 800 millió forintra rúg becslésünk szerint.

Pariban a sógorral

Maradva a kormányfő családjánál, Magyar Péter sógora is hasonló mértékű összvagyonnal rendelkezhet, alulról karcolva az egymilliárd forintos határt. Melléthei-Barna Márton saját tulajdonában lévő budai ingatlanvagyona 580–845 millió forintot tehet ki. Az öt XII. kerületi ingatlant magában foglaló portfólió legértékesebb darabja egy 119 négyzetméteres lakás, amely konzervatív becslések alapján is legalább 200 millió forintot érhet.

Orbán Anita külügyminiszter vagyona ugyancsak jóval meghaladja a félmilliárd forintot, így neki sem kell majd vagyonadót fizetnie. Dollár-, font- és euróbefektetései nagyjából 270 millió forintra rúgnak, emellett például egy 151 négyzetméteres újbudai lakással rendelkezik, amelynek értéke akár 300 millió forint is lehet.

Az Országgyűlés tiszás elnöke szintén a legtehetősebb képviselők közt van, ám Forsthoffer Ágnes vagyona is legfeljebb 500 millió forintra becsülhető. Az Anna-bál egykori szépe nagyjából 360 millió forintnyi pénzügyi vagyona mellett értékes ingatlannal is rendelkezik: egy csopaki, közel kétezer négyzetméteres szőlőt és gyümölcsöst birtokol.

Multimilliomosok a radar alatt

Csatári Ernő hét siófoki lakóházban is rendelkezik tulajdonrésszel, Tenerifén pedig 100 százalékos tulajdonosa egy 75 négyzetméteres lakásnak. Ingatlanportfóliójának értéke akár a 700 millió forintot is meghaladhatja. A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea vagyona ugyancsak több száz millió forintra rúg: 170 millió forint értékpapír mellett például egy tágas, 116 négyzetméteres ürömi lakásnak is tulajdonosa.

A Budapest 4-es egyéni választókerületében mandátumot szerző Koncz Áronnak közel 440 millió forintra tehető a pénzügyi vagyona, de céges érdekeltségei is vannak. Mivel azonban ingatlanból csak egy 74 négyzetméteres visegrádi lakás fele van a nevén, az egymilliárdos határtól jelentősen elmarad a bevallott vagyona. Így van ezzel Sopov Éva Ildikó is, dacára a mintegy 160 millió forintnyi pénzügyi eszközkészletének, valamint a Barcelona melletti Castelldefelsben felerészben birtokolt 153 négyzetméteres ikerházának. Hasonló cipőben jár továbbá Árvay Nikolett, aki számos hazai ingatlan – köztük mezőgazdasági területek – mellettegy 60 négyzetméteres lakást is birtokol az egyiptomi Hurghadában.

Az egyik legfontosabb kampányígéret

A Tisza először tavaly augusztus végén rukkolt elő egy vagyonadó-koncepcióval, ami arról szólt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnének ki egyszázalékos közterhet. Kisvártatva az összeghatár jelentősen csökkent: a Nemzet hangja nevű pártszavazás október elsején elindított második körében a Tisza egyebek mellett arról kérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonok után is vagyonadót szedjenek? A válaszadók 96 százaléka igennel szavazott, s végül ez a verzió került a párt februárban bemutatott hivatalos választási ígéretei közé. Magyar Péterék kormányra kerülve is napirenden tartották a vagyonadó ügyét: egy május közepén kelt kormányhatározat arra kérte fel a pénzügyminisztert, hogy készítse elő az új közteher bevezetéséhez szükséges jogalkotást.

A jogalkotás, a szabályok kidolgozása – amelybe információnk szerint piaci szakembereket is bevont a minisztérium – a jelek szerint ütemesen halad. A kormány ugyanis szerdai ülésén tárgyalt a vagyonadóról, a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter ennek kapcsán kifejtette, hogy jelenleg még több lehetőséget vizsgálnak. A kormány tervei szerint az új adó 2027. január elsejétől él majd. és legnagyobb részt céges tulajdonrészek után fizethetik meg az érintettek.

Kifutó modell

Európában manapság már csak az országok nagyon szűk köre alkalmaz klasszikus, teljes nettó vagyonra kivetett adót. Jelenleg három európai államban él ilyen szabályrendszer: Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Az elmúlt évtizedekben több helyen, például Németországban, Svédországban, Franciaországban vagy Hollandiában jelentősen átalakították az ottani vagyonadószabályokat. Részben adminisztratív okok, részben pedig amiatt döntöttek így, mert a vagyonadót a gazdasági versenyképességet csökkentő köztehernek tartották.

Hazánkban korábban a baloldal próbálkozott vagyonadó bevezetésével, ám a kísérlet kudarcba fulladt. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő megszorításhullám keretei között rukkoltak elő a közfelháborodást keltő elképzeléssel. A vagyonadó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2009 végén megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását.