Alaposan lemaradt „bezzeg Románia”
A KSH nemzetközi kitekintést is tett. Ebből az látszik, hogy a túlzsúfolt lakásban élők arányát tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az európai uniós összehasonlításban. A mediterrán és kelet-európai országokban a túlzsúfolt lakások aránya rendszerint magasabb, míg Észak- és Nyugat-Európában alacsonyabb. A legutóbbi adatok szerint 2024-ben hazánk adata (14,6 százalék) kedvezőbb volt az uniós átlagnál (16,9 százalék).
Ugyanakkor Romániában (40,7 százalék) és Lettországban (39,3 százalék) a legszűkösebbek a lakások, míg Cipruson (2,4 százalék), Máltán (4,4 százalék) és Hollandiában (4,6 százalék) a legkisebb mértékű a túlzsúfoltság.
A statisztikai hivatal emlékeztetett arra is, hogy a lakhatási körülmények alakulása, ezen belül a szociális lakhatás, a hajléktalanság és az integráció kérdése rendkívül fontos eleme az uniós szociálpolitikának. Az Európai Unió alapjogi chartájának IV–34. cikke szerint „a társadalmi kirekesztés és a szegénység leküzdése érdekében az unió – az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok és gyakorlat által lefektetett szabályokkal összhangban – elismeri és tiszteletben tartja a jogot a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel”. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács 2000-es nizzai ülésén megállapodás született – többek között a lakhatással kapcsolatban – az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni stratégiájának közös célkitűzéseiről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!