Egy hete még nem lehetett, most már a legfontosabb megoldás
Különös fordulatot vett a fenékküszöb ügye is. Magyar Pétert az RTL arról kérdezte, miért mondta korábban, hogy nem lehet ideiglenes védművet építeni a Dunán. A miniszterelnök erre azt válaszolta: „Valószínűleg rosszul fogalmaztam.” A csütörtöki tájékoztatón ezzel szemben már arról beszélt, hogy a fenékküszöb a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb megoldások egyike, amelyet a szakemberek és a hatóságok is támogatnak.
A magyarázat tehát mindössze annyi, hogy a korábbi kijelentés rossz megfogalmazás volt.
A kormány most már nemcsak lehetséges megoldásként tekint a fenékküszöbre, hanem annak kivitelezését is megkezdte. A létesítményből összesen 145 ezer köbméter követ építenek be: első körben 35 ezer, később további 110 ezer köbmétert mozgatnak meg.
A vízügyi szakemberek szerint a fenékküszöb az augusztusi rekordalacsony, mínusz 140 centiméteres vízállást mintegy fél méterrel képes megemelni. A cél az, hogy a beavatkozás az árhullámok levonulását érdemben ne akadályozza.
A kormány közben egy másik, tartalékmegoldással is készül: két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát helyeznek készenlétbe, amelyeket szükség esetén elsüllyesztenének. Egy bárka várhatóan mintegy 20 centiméterrel emelheti meg a vízszintet, így a két eszköz optimális esetben akár 40 centiméteres emelkedést is biztosíthat.
A vízügy ugyanakkor úgy tekint ezekre, mint végső tartalékra: Gacsályi József megfogalmazása szerint a bárkák elsüllyesztése egyfajta „piros gomb”, amelyhez csak akkor nyúlnak, ha a fenékküszöb nem készül el időben.
A kormány szerint nem volt hónapokkal előre látható a válság
Magyar Péter a tájékoztatón azt is visszautasította, hogy a mostani helyzetet hónapokkal korábban előre lehetett volna látni. Azt állította, hogy a Duna vízállása legfeljebb néhány nappal korábban jelezhető megfelelő pontossággal, ezért szerinte aki azt állítja, hogy hónapokkal előre lehetett volna készülni, az „lódít, vagy inkább hazudik”.
