Magyar Péter kimondta: Paks II megépítése megkérdőjeleződött

A kormány legfontosabb aktuális ügyei kerültek terítékre a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A paksi atomerőmű működését veszélyeztető alacsony dunai vízállás miatt a kormány már megkezdte a fenékküszöb építését, miközben a kormányzati tájékoztatón Paks II. hűtési rendszerével kapcsolatban is komoly kérdések merültek fel. Magyar Péter szerint az előző kormány nem készítette elő a Paks I. és Paks II. zárt láncú hűtésére való átállást.

Fotó: Mirkó István

Egy hete még nem lehetett, most már a legfontosabb megoldás

Különös fordulatot vett a fenékküszöb ügye is. Magyar Pétert az RTL arról kérdezte, miért mondta korábban, hogy nem lehet ideiglenes védművet építeni a Dunán. A miniszterelnök erre azt válaszolta: „Valószínűleg rosszul fogalmaztam.” A csütörtöki tájékoztatón ezzel szemben már arról beszélt, hogy a fenékküszöb a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb megoldások egyike, amelyet a szakemberek és a hatóságok is támogatnak.

A magyarázat tehát mindössze annyi, hogy a korábbi kijelentés rossz megfogalmazás volt. 

A kormány most már nemcsak lehetséges megoldásként tekint a fenékküszöbre, hanem annak kivitelezését is megkezdte. A létesítményből összesen 145 ezer köbméter követ építenek be: első körben 35 ezer, később további 110 ezer köbmétert mozgatnak meg.

A vízügyi szakemberek szerint a fenékküszöb az augusztusi rekordalacsony, mínusz 140 centiméteres vízállást mintegy fél méterrel képes megemelni. A cél az, hogy a beavatkozás az árhullámok levonulását érdemben ne akadályozza.

A kormány közben egy másik, tartalékmegoldással is készül: két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát helyeznek készenlétbe, amelyeket szükség esetén elsüllyesztenének. Egy bárka várhatóan mintegy 20 centiméterrel emelheti meg a vízszintet, így a két eszköz optimális esetben akár 40 centiméteres emelkedést is biztosíthat. 

A vízügy ugyanakkor úgy tekint ezekre, mint végső tartalékra: Gacsályi József megfogalmazása szerint a bárkák elsüllyesztése egyfajta „piros gomb”, amelyhez csak akkor nyúlnak, ha a fenékküszöb nem készül el időben.

A kormány szerint nem volt hónapokkal előre látható a válság

Magyar Péter a tájékoztatón azt is visszautasította, hogy a mostani helyzetet hónapokkal korábban előre lehetett volna látni. Azt állította, hogy a Duna vízállása legfeljebb néhány nappal korábban jelezhető megfelelő pontossággal, ezért szerinte aki azt állítja, hogy hónapokkal előre lehetett volna készülni, az „lódít, vagy inkább hazudik”.

A miniszterelnök szerint ugyanakkor az előző kormány mulasztása miatt személyi és intézményi felelősség is felmerülhet. Mint mondta, nem készültek tervek egy, a mostanihoz hasonló haváriahelyzetre. Hozzátette:

 jelenleg nem lenne helyes személyi változásokról dönteni a Paksi Atomerőműnél, a MAVIR-nál vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál.

A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az Országos Atomenergia Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházást, és több olyan műszaki lehetőség is volt, amelyet a hatóság előzetes jelzése miatt el kellett vetni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökcsapata, az MVM, a vízügyi szervek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a honvédség is részt vesz a munkában.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Mirkó István)