Az elmúlt öt évben világszerte több mint 300 milliárd dollárt fektettek be az atomenergiába: Európában 132 milliárd dollárt fordítottak a nukleáris ágazatra, míg az ázsiai csendes-óceáni térségben 106 milliárd dollárt – derül ki a Visual Capitalist elemzéséből, amit a Világgazdaság idéz.
Az elemzésből kiderül: Észak-Amerika 35 milliárd dollárral a harmadik helyet szerezte meg, Eurázsia – a nemzetközi energiaügynökség Örményországot, Oroszországot, Grúziát, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt, Kirgizisztánt és Azerbajdzsánt sorolja ide – 17 milliárd dollárral a negyedik.
A Közel-Kelet 12 milliárd dollárt fordított a területre, míg Közép- és Dél-Amerika nyolcmilliárd dollárt. Afrika csak kétmilliárd dollárt fektetett az atomenergiába. A kontinensen jelenleg csak Dél-Afrikában üzemel atomerőmű, míg Egyiptomban kivitelezés alatt áll: a Kairótól 350 kilométerre létesülő El-Dabaa építése 2022-ben kezdődött, a teljes erőmű indulását 2028-ra tervezik.
Világszerte 440 működő atomreaktort regisztrált a Nukleáris Világszövetség (WNA), így az atomenergia jelenleg a világ villamosenergia-termelésének mintegy kilenc százalékát adja. Az Egyesült Államok 94 reaktorral áll a lista élén, Kína a második 58-cal, amivel megelőzte az 56 reaktorral büszkélkedő Franciaországot. Oroszország 36 reaktorral a negyedik.
A földön több mint 70 gigawattnyi új nukleáris kapacitás építése van folyamatban, ami az elmúlt harminc év egyik legmagasabb szintje.
Ennek magyarázata, hogy az energiaválság súlyos károkat okozott Európában, miközben az ellátásbiztonság kiemelt céllá vált világszerte és a legtöbb ország igyekszik csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását. A zöldek a szél- és naperőművektől várták a megváltást, de csalódniuk kellett, mert a megújuló energia nem áll rendelkezésre olyan megbízhatóan, mint az atomrektorok által termelt villamos áram.
Tavaly márciusban harminc ország, köztük az Európai Unió vezetői megegyeztek a nukleáris energia felélesztéséről és támogatásáról, leszögezve, hogy a technológiára ma nagyobb szükség van, mint valaha. Jól jelzi ezt az is, hogy több ország is száznyolcvan fokos fordulatot vett ezen a téren:
- Dél-Korea elvetette az atomenergia fokozatos megszüntetésére irányuló terveit,
- Svédország megszüntette az új reaktorok építési korlátozását.
- Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország is több reaktort épít,
- miközben Kanada moduláris atomreaktorok üzembe helyezését tervezi.
Magyarország sem marad ki a trendből: a Pakson épülő két új orosz tervezésű blokk a 2030-as évek elejétől kezdve 2400 megawattal növeli a hazai kibocsátásmentes energiatermelő kapacitásokat.
Kína Oroszország mellett a 2011-es japán fukusimai nukleáris katasztrófa után is gőzerővel folytatta az építkezéseket, ennek eredményeképpen a kínai atomerőművek többségét az elmúlt tíz évben helyezték üzembe.
