Gyorsuló közlekedést, dupla utasszámot és növekvő bevételeket hozhatnak a ferihegyi fejlesztések

Tíz éven belül megépülhet a hosszú évek óta tervezett reptéri gyorsvasút, a gyorsforgalmi út és új repülőtéri terminál Ferihegyen. Ezzel az utasok Budapestről vonattal 15-20 perc alatt elérhetik Ferihegyet és a mostani duplájára, vagyis évi negyvenmillió utasra nőhet a budapesti repülőtér forgalma. A ferihegyi fejlesztések erősítenék a turizmus hozzájárulását a GDP-hez, amely a mostani 15-ről 18-ra nőhetne.

Hamarosan elrajtol a régóta tervezett beruházás: megkezdődhet a reptéri gyorsvasút építése – jelentette be hétfői közös sajtótájékoztatóján a több fontos elemből álló tervcsomag induló projektjét Lázár János építési és közlekedési miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mint elhangzott, a ferihegyi fejlesztésekre azért van szükség, mivel a magyar állam megvásárolta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, és célja az utasforgalom bővítése, ennek érdekében fontos, hogy a Budapest Airport közlekedési kapcsolatai még korszerűbbek és fenntarthatóbbak legyenek.

A ferihegyi fejlesztések  jelenleg a kiviteli tervek véglegesítésénél tartanak
Fotó: Lázár János Fb oldala

Megindulnak a ferihegyi fejlesztések

A tervek szerint a főváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között

• 2028 végéig kétszer háromsávos új közút, 
• 2035-re pedig egy új vasútvonal épül. 
• Ehhez kapcsolódóan szintén 2035-re szeretnék megvalósítani ferihegyi 3-as terminált.

Az úttal és a vasúttal együtt 2,5 milliárd euró, vagyis ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg a Budapesten. 

A fejlesztésekkel 12 kilométeren megújul a reptérre vezető út, Budapestről vonattal mindössze 15-20 perc alatt elérhető lesz Ferihegy, mindezekkel 2035-re a jelenlegi duplájára, vagyis évi negyvenmillió utasra nő a budapesti repülőtér forgalma

– hangzott el a sajtótájékoztatón.

Ezt lehet tudni a gyorsforgalmi útról és a gyorsvasútról és az új terminálról

A közúti hálózat fejlesztés részleteiéről kiderült: az Üllői út külső része és a repülőtér között valósulna meg, a mostani nyomvonal teljes átalakításával és megoldaná a Gyömrői út és Kőér utca összekötését, közlekedési problémáit is. A beruházás építése és üzemeltetése koncessziós formában jöhet létre, amelyre nemzetközi tendert írnak majd ki. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítésénél tartanak, amely 2026 első felére készül el. Ezt követően, az év második felében írhatják ki az építési tendert, majd 2026 végétől, 2027 elejétől jöhet a megvalósítás, ez két évet vehet igénybe, de a tervek szerint már 2028 végére elkészülhet.

A gyorsvasút fejlesztés tervei szerint egymilliárd eurós beruházással 27 kilométernyi, óránként 160 kilométer sebességre tervezett vasúti pálya épülhet meg 2035-ig, Kőbányától Monorig, amellyel az országos vasúthálózatba kötik, a megyei jogú városokból is elérhetővé teszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. 

A Nyugati tér–Ferihegy között közlekedő járatokat a tervek szerint 5-10 percenként indítják majd, és a fővárossal történt megegyezés szerint a vonat Rákosrendezőnél is megáll. A jegyárról kiderült, a tervek szerint háromezer-négyezer forint körül alakulhat, amely a taxihoz mérten igen kedvezőnek tűnik.

A Liszt Ferenc repülőtér 3-as termináljáról azt tudni, hogy az alapkőletétele 2026 tavaszán várható, a beruházás egymilliárd euróba kerülhet, és több ütemben valósulhat meg 2035-ig. Egy új reptéri holding megalapításáról is szó volt az eseményen, amely magában foglalná a HungaroControlt, a Budapest Airportot (BUD), valamint Debrecent és Sármelléket is. Középtávú terveik szerint vidéken új cargo repteret alakítanának ki, ám ezek pontos helyéről még nem döntöttek.

Ilyen hatással lehet a gazdaságra a beruházás

A komplett beruházásnak jelentős hatása lehet a turizmusra és a teljes nemzetgazdaságra is, hiszen ha repülőtér forgalma duplázódik és sikerül elérni éves szintes a negyvenmillió utast, akkor árbevétele is duplázódik, amellyel nőhet az állam bevétele is – hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. 

Mint mondta, a turizmus tekintetében jelentős, akár 40-50 százalékos erősödésre számítanak, amely a kormány számításai szerint jelentősen megemelné a turizmus hozzájárulását a GDP-hez. Jelenleg a turizmus nagyjából 15 százalékát adja a GDP-nek, ha a fejlesztések megvalósulnának, ez legalább 18 százalékra emelkedhetne

– valószínűsítette.

A hatástanulmányban a gyorsvasút utasainak számával is kalkuláltak, eszerint a fapados légitársaságok eddig is tömegközlekedéssel érkező közönségének jelentős részére számítanak, várhatólag 60-70 százalékuk lesz az, aki biztosan használja majd a vasutat, de ennél jóval többet várnak – hangzott el.

Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott: évente Magyarországon mintegy 3-4 ezer milliárd összegű beruházás zajlik, így ez az ezermilliárd értékű fejlesztés nemzetgazdaságilag is igen komoly tétel, amely hatással lehet a GDP-re és a gazdasági növekedésre, az építőiparon és a beruházásokon keresztül, akár a kötött pálya vagy a mélyépítés, illetve a magasépítés tekintetében.