Ütemterv szerint halad a paksi atomerőmű négy blokkja két éve elhatározott üzemidő-hosszabbításának előkészítése. Az előzetes környezetvédelmi vizsgálati szakasz már lezárult, a munka a Baranya vármegyei kormányhivatal jóváhagyásával és ajánlásainak figyelembevételével folytatódik – fogalmazott a Telepaksnak Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója. Két olyan adatot vetett össze, amelyek közül az elsőt, a létesítmény működési költségét ő maga is a sajtóból idézte, és hangsúlyozta, hogy nem erősíti meg, mert titkos adatról van szó. Tehát az atomerőmű 12-13 forintos (sajtóban olvasható) fajlagos üzemi költségéből és a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en alkalmazott árakból következik a 18-20 hónapos megtérülés.
Horváth Péter János szerint az üzemidő-hosszabbításra azért van szükség, mert már jelenleg is nő az ország áramigénye, a 2010-ben 5600 megawattos rendszerterhelési csúcs mostanra 7450 megawattra emelkedett, ráadásul a csúcsfogyasztás naplemente után jelentkezik, amikor a naperőművek már nem segítenek. Illetve Magyarországon most is több gyár épül, az ország folyamatban lévő újraiparosítása tetemes villamosenergia-igénynövekedéssel jár, viszont a gönyűi gázüzemű erőmű 2011-es átadása óta az országban nem létesült egyetlen jelentős erőmű sem, az ország áramimportja ma is jelentős, és nem alapértelmezett, hogy az importforrások a jövőben is rendelkezésre állnak.
Ezek alapján a vezérigazgató úgy számol, hogy a három gázerőmű 2027—2028-as, majd Paks II. 2030-as évek elején történő átadásával is mindenképpen szükség lesz a paksi atomerőmű további termelésére.
Az előrejelzések szerint a 2030-as évek elejére várt, jóval 9000 megawatt feletti áramfogyasztásnak még a két atomerőmű egyesített termelése is csak ugyanakkora hányadát adja majd ki, mint most a paksi atomerőmű egyedül.
Már 1500-an dolgoznak a két új paksi blokkon, néhány száz méterre Paks I-től. Egyre többet kell az új beruházás és a működő létesítmény vezetőinek egyeztetniük. A legnagyobb közös projekt a hideg vizes csatorna, hiszen majd Paks II is ugyanonnan nyeri a hideg vizet, mint Paks I, de majd a meleg vizet is ugyanoda – a Dunába – engedi vissza.
Mivel Paks I blokkjait 2032 és 2037 között kellene leállítani a jelenlegi állapot szerint, a közös üzemeltetők úgy gondolták, hogy az új blokkokkal néhány éven át történő közös üzemeltetésük nem okoz nagy gondot.
Ma viszont, amikor már látjuk, hogy ez a közös üzemeltetés legalább húsz év lesz, újra kell gondolni elsősorban a hűtési rendszert, vagyis azt, hogy a folyamatosan melegedő Duna miatt hogyan tud a meglévő és az új atomerőmű párhuzamosan és hatékonyan működni
– magyarázta a vezérigazgató. (A folyamatban lévő üzemidő-hosszabbítás után a blokkokat 2052 és 2057 között állítanák le.)
Egy októberi hír szerint a francia Framatome szállítja 2027-től az üzemanyagot a paksi atomerőműnek. (A Világgazdaság akkori cikke szerint a gyártás orosz licenc alapján, az orosz TVEL-lel együttműködve történne.) Horváth Péter János válasza szerint az új szállítóra két okból van szükség: az Európai Unió elkötelezett minden energiahordozó esetében a beszerzés diverzifikálása mellett, továbbá nyilvánvaló, hogy kockázatos egyetlen beszállítóra támaszkodni. Ugyanakkor tény, hogy az orosz TVEL 40 éven át kiváló minőségben, jó áron és megbízhatóan, határidőre szállított. Az új üzemanyag a Framatome németországi vagy franciaországi gyárából érkezik. Pakson több mint két évre elég üzemanyag van. A meglévő és az új üzemanyag között lesz is némi átfedés, mert a meglévőre jön még az a tavasszal várt tétel, amely egy 2024-es szállítás átütemezéséből adódik. Az, hogy az atomerőmű-társaság a TVEL mellett a Framatome-mal is szerződik, növeli a létesítmény ellátásának biztonságát. „Nem egy rossz szállítót cserélünk jóra, hanem két jó partnerünk lesz” – szögezte le a vezérigazgató.
Az energiaügyi miniszternek eddig egyetlen alkalommal sem kellett engedélyeznie, hogy a paksi atomerőműből a Dunába kerülő hűtővíz hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot – válaszolt Horváth Péter János a Telepaks ezt firtató kérdésére. Felidézte ugyanakkor, hogy az elmúlt években a folyó átlagos hőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt, a csúcshőmérséklete majdnem három fokkal lett magasabb, viszont a 30 Celsius-fokos határ nem változott negyven éve.
Először 2022-ben kellett leterhelni az atomerőművet, 2023-ban és 2024-ben már két-két alkalommal a Duna melegedése miatt. Szakemberek vizsgálatai szerint egyébként a jelenlegi dunai élővilág átmenetileg elviseli a 33 Celsius-fokot is. Az élővilágnak sajnos egyébként is alkalmazkodnia kell a globális felmelegedéshez, a Balaton vize is elérte a 30 Celsius-fokot, erre korábban nem volt példa.
Október első három hetében hét alkalommal történt az atomerőműben „üzemi esemény”, azaz valamilyen műszaki probléma. Horváth Péter János e felvetés kapcsán egyrészt arra mutatott rá, hogy olyan történésekről van szó, amelyek közül a legkisebb súlyú is hatalmas visszhangot kap a sajtóban. Pedig éppen arról van szó, hogy a létesítmény működése sokszorosan túlbiztosított azért, hogy a védelmi rendszer a legkisebb esemény esetén is üzembe lépjen. Gyakran akkor is üzembe lép, amikor nem is kellene.
Ebből inkább azt kellene látni, hogy mindenre felkészülünk az atomerőmű biztonsága érdekében, és mindenről tájékoztatjuk a közvéleményt
– fejtette ki.
