Mivel Paks I blokkjait 2032 és 2037 között kellene leállítani a jelenlegi állapot szerint, a közös üzemeltetők úgy gondolták, hogy az új blokkokkal néhány éven át történő közös üzemeltetésük nem okoz nagy gondot.
Ma viszont, amikor már látjuk, hogy ez a közös üzemeltetés legalább húsz év lesz, újra kell gondolni elsősorban a hűtési rendszert, vagyis azt, hogy a folyamatosan melegedő Duna miatt hogyan tud a meglévő és az új atomerőmű párhuzamosan és hatékonyan működni
– magyarázta a vezérigazgató. (A folyamatban lévő üzemidő-hosszabbítás után a blokkokat 2052 és 2057 között állítanák le.)
Egy októberi hír szerint a francia Framatome szállítja 2027-től az üzemanyagot a paksi atomerőműnek. (A Világgazdaság akkori cikke szerint a gyártás orosz licenc alapján, az orosz TVEL-lel együttműködve történne.) Horváth Péter János válasza szerint az új szállítóra két okból van szükség: az Európai Unió elkötelezett minden energiahordozó esetében a beszerzés diverzifikálása mellett, továbbá nyilvánvaló, hogy kockázatos egyetlen beszállítóra támaszkodni. Ugyanakkor tény, hogy az orosz TVEL 40 éven át kiváló minőségben, jó áron és megbízhatóan, határidőre szállított. Az új üzemanyag a Framatome németországi vagy franciaországi gyárából érkezik. Pakson több mint két évre elég üzemanyag van. A meglévő és az új üzemanyag között lesz is némi átfedés, mert a meglévőre jön még az a tavasszal várt tétel, amely egy 2024-es szállítás átütemezéséből adódik. Az, hogy az atomerőmű-társaság a TVEL mellett a Framatome-mal is szerződik, növeli a létesítmény ellátásának biztonságát. „Nem egy rossz szállítót cserélünk jóra, hanem két jó partnerünk lesz” – szögezte le a vezérigazgató.
Az energiaügyi miniszternek eddig egyetlen alkalommal sem kellett engedélyeznie, hogy a paksi atomerőműből a Dunába kerülő hűtővíz hőmérséklete meghaladja a 30 Celsius-fokot – válaszolt Horváth Péter János a Telepaks ezt firtató kérdésére. Felidézte ugyanakkor, hogy az elmúlt években a folyó átlagos hőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt, a csúcshőmérséklete majdnem három fokkal lett magasabb, viszont a 30 Celsius-fokos határ nem változott negyven éve.
Először 2022-ben kellett leterhelni az atomerőművet, 2023-ban és 2024-ben már két-két alkalommal a Duna melegedése miatt. Szakemberek vizsgálatai szerint egyébként a jelenlegi dunai élővilág átmenetileg elviseli a 33 Celsius-fokot is. Az élővilágnak sajnos egyébként is alkalmazkodnia kell a globális felmelegedéshez, a Balaton vize is elérte a 30 Celsius-fokot, erre korábban nem volt példa.
Október első három hetében hét alkalommal történt az atomerőműben „üzemi esemény”, azaz valamilyen műszaki probléma. Horváth Péter János e felvetés kapcsán egyrészt arra mutatott rá, hogy olyan történésekről van szó, amelyek közül a legkisebb súlyú is hatalmas visszhangot kap a sajtóban. Pedig éppen arról van szó, hogy a létesítmény működése sokszorosan túlbiztosított azért, hogy a védelmi rendszer a legkisebb esemény esetén is üzembe lépjen. Gyakran akkor is üzembe lép, amikor nem is kellene.
Ebből inkább azt kellene látni, hogy mindenre felkészülünk az atomerőmű biztonsága érdekében, és mindenről tájékoztatjuk a közvéleményt
– fejtette ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!