1298-ban bekövetkezett halála után sírja hamarosan zarándokhellyé vált. Az emberek tisztelettel emlékeztek rá, és sokan keresték fel sírját imádsággal. Tisztelete gyorsan elterjedt Lengyelországban. Boldoggá avatási eljárása 1631-ben indult el, és 1827-ben engedélyezték ünnepének megtartását, amelyet később egész Lengyelországra kiterjesztettek.
Boldoggá és szentté avatás
Az egyház történetében a szentté és boldoggá avatás folyamata hosszú és alapos vizsgálaton alapul. A szentté avatás joga a pápát illeti, amelyet először 993-ban gyakorolt XV. János pápa. Az eljárás során az egyház megvizsgálja az illető életét, erényeit és a hozzá kapcsolódó tiszteletet. A boldoggá avatás után az illetőt hivatalosan is példaképként állítják a hívek elé. A történelem során sokszor különleges jelenségek is kapcsolódtak a szentek tiszteletéhez. Előfordult például, hogy egyes szentek testének részei épen maradtak fenn, mint Szent István király jobb keze vagy Nepomuki Szent János nyelve. Ezek a jelenségek a hívők számára a szentség különleges jeleinek számítottak.
Boldog Jolán élete azonban elsősorban nem rendkívüli csodák miatt vált ismertté, hanem a mindennapi hűség, szeretet és önfeláldozás példája miatt. Élete azt mutatja, hogy a szentség sokszor a hétköznapi kötelességek hűséges teljesítésében, a másokért vállalt áldozatokban és a kitartó hitben mutatkozik meg. Gyermekkorának nehézségei, családi példái, házasságának hűsége és szerzetesi életének alázata mind hozzájárultak ahhoz, hogy a történelem a keresztény erények egyik szép példájaként emlékezzen rá.
„Esténként sokat mesélt neki nővére, Árpád-házi Kinga a két szentéletű nagynéniről, Erzsébetről és Ágnesről, akiket akkor már szentként emlegettek, nemcsak a királyi udvarokban, hanem a szegények között is. Mindkettő az embertársi szeretet hőse volt a maga idejében, és városában, Wartburgban és Prágában. Amikor hallotta a csodálatos történeteket Erzsébetről, hogyan áldozta fel egész életét vidáman és jókedvűen családjának és a szegényeknek, a kislány lelkében is fellángolt a vágy: – Én is ilyen leszek! Nővére, Kinga boldog volt, ha ilyesmit hallott, mert ő maga is Erzsébet asszony példáját igyekezett követni a krakkói királyi udvarban.” Forrás: Új Ember, 1981.
Boldog Jolán jelentősége:
1. A keresztény családi nevelés példája,
2. A hűséges házasság és szolgáló szeretet mintája,
3. Az alázatos élet példaképe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!