Armageddont hoz a magyar családoknak, ha a kormány végrehajtja az országajánlásokat

Amennyiben a június 3-án az Európai Bizottság által kiadott legfrissebb országajánlást teljesíteni fogja a kormány, az egy armageddon lesz a lakosságnak és a vállalkozóknak is. Azoknak is, akik alacsony jövedelműek, de azoknak is, akik jobb módúak – írta szerdán a Facebookon közzétett bejegyzésében Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági és energetikai bizottság alelnöke.

Fotó: Vémi Zoltán

Ezért a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról akkor tudunk objektív ítéletet mondani, ha megvizsgáljuk a nyugdíjasoknak a foglalkoztatottakhoz viszonyított arányát. Ez a mutató 2010-ben 72,6 százalék volt, tehát 100 foglalkoztatott majdnem 73 nyugdíjas járandóságát fizette, 2023-ban pedig már 45,8 százalékra csökkent, azaz a 100 foglalkoztatottra már csak 46 nyugdíjas jutott. Míg 2010-ben a legrosszabb arányú tagállamok közé tartoztunk, mára a 4. legkisebb arányúvá váltunk. A javulásunk az unióban a legnagyobb, 26,8 százalékpont, míg az unióban mindössze 1,4 százalékpont javulás történt csupán. 

Ágazati különadók megszüntetése
Ha az uniós számítást vesszük alapul, akkor ezen adók összesen legalább 1800 milliárd forintot tesznek ki a költségvetésben. Ekkora adóbevétel-kiesést kompenzálni lehetetlen lenne a progresszív szja-ból és a családi adókedvezmények, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének a megszüntetéséből. Viszont azoknak a foglalkoztatottaknak, akiknek ma még jár a kedvezmény hatalmas mértékben csökkenne a nettó keresete, számos esetben millió feletti összeggel rövidülne meg a családi kassza éves szinten. Ez az egy intézkedés már magában hatalmas elszegényedést eredményezne, elérnénk egy éven belül a hárommillió szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élőt, amiről oly sokat beszél Magyar Péter. 

Tőkejövedelem-adó emelése, illetve az eddigi adókedvezmények megszüntetése
Hazánkban az egyik legnagyobb a lakossági megtakarítások aránya, az ÁKK legfrissebb, első negyedéves hivatalos jelentése szerint 1,4 millió lakossági állampapírral rendelkező ügyfél van Magyarországon, s emellett még a 18 év alatti gyermekek negyedének, több, mint 400 ezer gyermeknek takarékoskodnak babakötvényben. Ezek a számok is mutatják, hogy a lakosság jelentős részét érintené csak ez a két takarékossági forma esetén az adómentesség eltörlése. 

A tőkejövedelem-adó alól 2010 előtt nem volt ilyen széles körű mentesség, s az adó mértéke is jóval meghaladta a jelenlegi 15 százalékot, a kamatadó 20 százalék volt, az osztalékadó pedig 25, némely esetben 35. Ezt a szintet kívánják ismét visszavezetni? Vissza fog esni a jelenlegi 20 százalékról a 2010-es 2-3 százalékra a lakossági állampapír-megtakarítások aránya. Ez utat tud nyitni egy újabb IMF-hitelfelvételnek, aminél lehet, hogy a költségvetés kamatkiadásai csökkennek, de a kifizetett kamatok mennek külföldre, nem maradnak a magyar gazdaságban, sőt számolni kell az árfolyamkockázattal is, amit általában nem szoktak emlegetni, amikor az adósságszolgálatról beszélnek. 

Otthonteremtési támogatások megszüntetése
Ezt láttuk már 2002-ben is, amikor az Orbán kormány támogatott hitelét megszüntette Medgyessy Péter, s jött helyette a devizahitel, amiből aztán alig tudtuk kimenekíteni a honfitársainkat. Akkor is beszéltek bérlakásprogramokról, de semmi nem lett belőlük. A bérlakásprogramok azoknak jók, akik a bérlakások tulajdonosai, s ezek sokszor külföldi befektetők. Akinek albérletben kell leélni az életét, vagy az életéből hosszú éveket, azok igazán kiszolgáltatottak maradnak, s ők valóban nagyobb eséllyel kerülnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közé. Ez megint elvezethet a Magyar Péter által emlegetett 3 millió szegényhez hazánkban. 

Rezsicsökkentés megszüntetése
A magyar átlagos lakossági energiaköltség (ebben az áram és a gáz mellett az összes díjak és adók is benne vannak, pl. rendszerhasználati díj, stb.) 38 százaléka az uniós átlagnak, a legalacsonyabb egész Európában. Csehországban ez már 106 százalék, Lengyelországban pedig 84 százalék. Ha a lakosság és a mikrovállalkozók számára elérhető rezsitámogatás megszűnne, felugrana a magyar érték is a cseh vagy legalább a lengyel szintre. Egy ilyen duplázódás – háromszorozódás olyan mértékű terhet róna a lakosságra, hogy az sokak számára elviselhetetlen lenne. Átlagos gáz- és áramfogyasztású háztartás esetén évi 600 ezer forinttal nőne. 

Illetve beindítaná az inflációs spirált is, mert 10 százalék lakossági energiaár-növekedés fél százalékponttal emeli az inflációt, 200 százalék áremelkedés pedig csak maga 10 százalékponttal növeli meg azt. 

Az unió is elvárja, de Kapitány István a bemutatkozásakor is hangsúlyozta, hogy energiatakarékossági programokat kell indítani a lakosság részére. Nálunk a 2022. évihez viszonyítva 2024-ben harmadával kevesebb gázt és hatodával kevesebb távhőt fogyasztott a lakosság, s 2023-ban a 16 éves és idősebb honfitársaink 35 százaléka olyan lakásban élt, ahol a megelőző 5 évben volt energetikai korszerűsítés. Ez kimagaslóan jó érték az unióban. Többek között a rezsicsökkentés miatt maradt pénz a lakosságnál az energetikai korszerűsítésre. (Meg persze jelentősen nőttek a kerestek és a nyugdíjak is, sőt volt olyan támogatás, amit a lakosság széles rétegei tudtak használni.) Vajon tud-e, akar-e ellentmondani Magyar Péter ezeknek az elvárásoknak? – teszi fel a kérdést Szalai Piroska. 

„Most csak azt halljuk tőlük, hogy hazahozták az uniós pénzeket, amik még igaz nincsenek itthon, mert csupán egy politikai megállapodás született eddig, de sokat elmond, a megállapodás után egy héttel már meg is kaptuk az országajánlásokat. Nehéz nem összekötni a két dolgot!” – teszi hozzá a fideszes képviselő.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke szerint ha az országajánlások végrehajtása a feltétele a pénzek utalásának, akkor nagyon nagy árat fogunk fizetni mindannyian, a pénzekből pedig nem igazán fog a családok pénztárcájába kerülni. A lakosság és a vállalkozók rengeteget fizetnek, a multik különadója megszűnik, az uniós pénzekből pedig nagy valószínűséggel ismét a külföldi cégek felújítják a közlekedést és a kórházakat.