Hatalmas tömegek táncoltak megszállottan mindaddig, amíg össze nem estek

1518 nyarán a Rajna menti városban különös esemény kezdődött. Strasbourg utcáin az emberek napokon át táncoltak megállás nélkül. A táncjárvány rövid idő alatt tömegeket érintett, halálos kimerülést okozott, és máig várat magára a magyarázat.

Járványszerűen terjedt a táncőrület Fotó: Open AI

A táncjárvány kezdete Strasbourgban

1518 júliusában egy asszony lépett ki házából Strasbourgban, és táncolni kezdett. Hamarosan mások is csatlakoztak. Heteken belül több tucat, majd több száz ember táncolt kényszeresen a város terein. A jelenséget a kortársak is táncjárványként írták le.

Az 1518-as táncjárvány okára máig nincs pontos magyarázat (Fotó: Paintvine)

A résztvevők nem tudtak megállni. Testük kimerült, lábuk véresre dörzsölődött. Többen összeestek, néhányan meghaltak. A városi tanács kezdetben úgy vélte, a mozgás terápiás hatású. Zenészeket hívtak, ideiglenes tánchelyeket jelöltek ki. A döntés súlyosbította a táncjárványt. Csak később tiltották be a zenét, és kezdték el elkülöníteni az érintetteket.

Magyarázatok és hiedelmek

A kora újkor embere természetfeletti okokat keresett. A jelenséget sokan Szent Vitus átkának tulajdonították. Zarándoklatokat szerveztek, imákat mondtak. A vallásos értelmezés nem volt szokatlan. A közösség így próbált értelmet adni a megmagyarázhatatlannak.

A táncjárvány egykorú színezett fametszeten (Fotó: Wikimedia Commons)

A korszak orvosai eltérően vélekedtek. Egyesek testi okokat kerestek, mások lelki eredetet feltételeztek. Paracelsus később pszichés zavarként írta le a jelenséget. Szerinte a tánc kényszere belső feszültségből fakadt, amelyet a közösségi nyomás erősített fel.

Modern magyarázatok a táncjárványra

A mai kutatók több tényezőt mérlegelnek. Felmerült az anyarozs okozta mérgezés lehetősége, amely hallucinációkat válthat ki, ugyanakkor egyéb hatásai miatt ez kizárható. Mások tömeges pszichogén megbetegedésről beszélnek. 

Tömegpszichózis is okozhatta, a hatóságok beavatkozása sem járt sok eredménnyel (Fotó: HubPages)

A XVI. századi Strasbourgban éhínség, járványok és vallási feszültségek nehezedtek az emberekre. A táncjárvány ezekre adott kollektív reakció is lehetett.

A táncjárvány helye a történelemben

Az 1518-as esemény nem egyedi. Európa több vidékén dokumentáltak hasonló táncőrületeket a középkor végétől a kora újkorig. A strasbourgi táncjárvány azonban a legjobban leírt eset. Ma is emlékeztet arra, hogy a társadalmi stressz milyen szélsőséges formában törhet felszínre egy közösségben.

Egy asszony kezdte el a tömegeket magával rántó mániákus táncot (Fotó: Open AI)

A táncjárvány története nem csupán különös epizód. Megmutatja, mennyire szoros kapcsolatban áll a test, a lélek és a társadalmi környezet. Strasbourg 1518 nyarán nemcsak egy válságot élt át, hanem egy olyan kollektív tapasztalatot, amely évszázadokkal később is kérdéseket vet fel.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.