„Wass Albert író hagyatéka a magyar nemzet egybetartozását, történelmi küldetését rajzolja ki mindannyiunk számára” – hangsúlyozta a miniszter. Hankó Balázs elmondta, hogy március 12-én hajnalban az Amerikai Egyesült Államokból, a floridai Jacksonville-ből indult el Magyarországra az a két nagy láda, amely az író regényeit, jegyzeteit, könyveit és ki nem adott írásait tartalmazta. „Meghatottság és csoda volt megérinteni ezeket a ládákat” – hangsúlyozta, és köszönetét fejezte ki az akcióért a Czegei Wass Alapítványnak, Takaró Mihály irodalomtörténésznek, valamint Rózsa Dávidnak, az OSZK főigazgatójának.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
„Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart és nemzetté a magyarul beszélő népet” – mondta Hankó Balázs, hozzátéve: „ezt valljuk nemzeti kultúránkban, ezért fordítottunk az elmúlt másfél évtizedben 650 milliárd forintot a magyar kultúra fejlesztésére és megerősítésére szerte a Kárpát-hazában, és ezért fordítjuk forrásaink jelentős részét a magyar kultúra és a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére.”
Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója hangsúlyozta, hogy az OSZK elmúlt három évtizedének legnagyobb és legjelentősebb írói hagyatéka ez. Kiemelte, hogy a Czegei Wass Alapítvány tizenhárom éven át tartó munkájának köszönhetően kerülhetett Magyarországra a hagyaték, amelynek gondozásában kiemelt szerepet játszott Takaró Mihály irodalomtörténész, valamint Hegyi Katalin, aki több éven keresztül dolgozta fel a hagyatékot.
A sajtótájékoztatón Takaró Mihály rövid előadást is tartott, melyben kiemelte, hogy Wass Albert azért lehet az egyetemes magyarság írója, mert 20. századi magyarság minden lehetséges léthelyzetét meg- és végigélte. „Az 1920-ban, az addig birodalmi magyarnak számító Wass Albert egy pillanat alatt – a trianoni békediktátum megkötése után – egyszer csak határon túli magyar lett” – kezdte Wass Albert életútjának rövid bemutatását az irodalomtörténész, amit a viharos évszázadban olyan korszakok követtek, mint a határon túli magyar, a visszatért magyar, a hontalan menekült és végül az emigráns.
Az irodalomtörténész külön kiemelte az Amerikában töltött évtizedeket, Wass Albert élete ugyanis a száműzetésében vált igazán küldetéssé, az amerikai közvélemény félretájékozottságát tapasztalva kezdett jelentős közéleti és kulturális tevékenységbe.
1963-ban megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, elindította a Magyar szemmel cikksorozatot, írásait egyetemeknek és a Fehér Ház tagjainak is eljuttatta, angol nyelvű kiadványaival a kossuthi Duna-menti Konföderáció eszméjét és a határon túli magyarokat ért sérelmek ügyét képviselte, valamint az Erdélyi Világszövetség társelnökeként is fellépett Erdély érdekében.
Azért írt, mert nem mondták el az igazságot Erdélyről. Írásaival ellennarratívát épített a hivatalos (például román, szerb,szlovák) történetírással szemben
– fogalmazott Takaró Mihály. Tevékenysége miatt Nicolae Ceaușescu Románia „első számú közellenségének” nevezte. „Ennél nagyobb kitüntetés soha nem ért még életemben!” – írta erre reagálva Szeleczky Zitanak. A Securitate többször próbálta megfélemlíteni és megölni, de ezek a kísérletek kudarcot vallottak. Magánéletében második felesége, Elisabeth McClain – akit skót származása ellenére is bátran nevezett „a legjobb magyarnak” – kulcsszerepet játszott abban, hogy ezt a hatalmas horderejű munkát elvégezze, és hagyatékul hagyja ránk, a történész egy anekdotán keresztül érzékeltette ennek a kapcsolatnak a mélységeit: „Sosem írt neki verset, mert házasságuk három évtizede alatt sosem voltak egymástól távol két napnál tovább. A temetés után azonban tollat ragadott, ez az egyetlen költemény, amivel a feleségének üzent.”
Jövő héttől a nagyközönség is láthatja ennek a hagyatéknak a darabjait: Üzenet haza címmel március 26-án a hagyatékba betekintést nyújtó kiállítás nyílik az OSZK-ban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!