Földi László szerint Európa legnagyobb kihívása Európa, azaz saját maga. Azzal folytatta, hogy ami a NATO-t illeti, ha Trumpék, pontosabban a republikánus vonal marad, akkor az is elképzelhető, hogy NATO sem lesz 2029-re. Véleménye szerint sokkal bonyolultabb a dolog annál, mint amit a németek mondanak, hogy az lenne az oroszok célja, hogy 2029-re készen álljanak egy, a NATO-val szembeni háborúra.
Pláne abból az aspektusból nézve, hogy az oroszok mire készülnek és milyen módon gyűrhetik maguk alá Európát.
Felidézte, sokat beszélgettek már erről ebben a műsorban, de felmerül, lehet, hogy a politikában van egy olyan csiklandós érzés, hogy Európa gyengül,és akkor megnézik, mit is tehetnének. Mint fogalmazott, ez egyfajta terelés azokról a dolgokról, amelyeket Európának meg kellene oldania és ezért kitalálnak olyan narratívákat a nép felé, amivel megindokolják, hogy miért nem azzal foglalkoznak, amivel igazán kellene. A háború semmire sem megoldás, erre a II.világháború után mindkét tömb rájött és inkább az egymás mellett élő viszonyra törekedtek, a szocialisták is megértették, hogy kereskedni kell, együttműködési pontokat kell keresni, majd 1990 után jött az, hogy miként lehet Európát egyesíteni és mit kell ehhez tenni, ez volt a nagy stratégiai kérdés. A történelmi múltra visszatekintve a németeknek arra kellene gondolni, hogy hozzuk rendbe a kapcsolatunkat Oroszországgal, ez lenne az ő érdekük is, mert hiába politikai nagyhatalom, de ezt gazdaságilag nem tudja alátámasztani, el van maradva Kínához és Amerikához képest.
Horváth József azt tette hozzá, hogy
mióta a cári Oroszország létezik, azóta Európa kockázatként tekint az oroszokra.
Mert területileg túl nagy, gazdag ásványkincsekben és még az Osztrák-Magyar Monarchia is a segítségüket kérte, hogy a renitens magyarokat le tudja verni 1849-ben, de Napóleon számára is egy meghódítandó cél volt. Hozzátette, az orosz és az európai együttélésben vannak méretbeli fóbiák is, ez a dolog egyik oldala. A másik pedig az, hogy Oroszország és Európa együttműködésre van -e ítélve, az ténykérdés.
Ha egy német azt mondja, hogy ez nem így van, és félresöpri az asztalról, akkor stratégiai hibát követ el, mert elveszít olyan ásványi kincseket is, aminek eddig a német jóléti társadalom felépítését és működését köszönhették.
Az, hogy a kérdéskörben milyen ideológiai problémák vetődnek még fel, lehet -e háborút nyerni, részletesen elemezték a Mandiner Erőtér című podcastműsorának vendégei.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!