Élőlények internete: az orvoslás új dimenziója vagy az emberiség rémálma?

Francesco Grillo, a Bocconi Egyetem professzora hamarosan megjelenő könyvében, az Élőlények internetében (Internet of Beings) azt fejtegeti, hogy a technológiának legalább három radikális következménye várható.

Forrás: Gemini Nano Banana

Testünk digitalizálásának rémálom változata, hogy az elektronikussá válás közben elveszíthetjük emberségünket. Az élőlények internete viszont az egyik leglenyűgözőbb lehetőség, amit a technológia ma megnyit előttünk.

Ezt az irányt Grillo annak az útnak a folytatásaként írja le, amelyet az emberiség az optimista hatvanas években tett meg, mikor először landolt egy idegen bolygón. Csakhogy most, mondja, az idegen terület, amelyet felfedezünk, mi magunk vagyunk.

Az internet evolúciójának harmadik szakasza

Az 1966-os Fantasztikus utazás (Fantastic Voyage) című filmben egy űrhajót és teljes legénységét mikroszkopikus méretűre zsugorítanak, majd egy sérült tudós testébe injektálják őket, hogy eltávolítsanak egy életveszélyes vérrögöt az agyából. Az Oscar-díjas film – amelyből később (nem elírás, valóban a forgatókönyv alapján) Isaac Asimov regényt is írt – akkoriban elszabadult sci-finek tűnt. Valójában azonban azt vetítette előre, ami az orvostudomány következő forradalma lehet:

egyre kisebb és kifinomultabb érzékelők fognak behatolni a testünkbe, hogy összekapcsolják az embereket az internettel.

Ez az „élőlények internete” (Internet of Beings) az internet evolúciójának harmadik és egyben végső fázisa lehet, állítja Francesco Grillo. Miután az első fázisban a számítógépeket, a másodikban pedig a mindennapi tárgyakat kapcsolták össze, a globális információs rendszerek a következő lépésben közvetlenül a szerveinkhez csatlakoznának. A nemrég Dubajban tartott, „Prototypes for Humanity” (Az emberiség prototípusai) konferencián ezt a forgatókönyvet technikailag már megvalósíthatónak nevezték. Ennek beláthatatlan hatásai lennének az egyénekre, az iparágakra és a társadalmakra nézve.

Az emberi testek digitalizálásának gondolata egyszerre ébreszt álmokat és rémálmokat. Miközben a Szilícium-völgyi milliárdosok az örök életről fantáziálnak, a biztonsági szakértők attól tartanak, hogy a testek feltörésének kockázatai eltörpülnek a jelenlegi kiberbiztonsági aggodalmak mellett. Grillo angolul hamarosan megjelenő könyvében, az Élőlények internetében kifejti, hogy ennek a technológiának legalább három radikális következményére számíthatunk.

A szabványbeteg korának vége

Először is, az egészségügyi állapot folyamatos monitorozása sokkal könnyebbé teszi a betegségek felismerését, még mielőtt azok kialakulnának. Ismert, hogy a kezelés sokkal költségesebb, mint a megelőzés.

Több millió halálesetet lehetne megelőzni pusztán az időben küldött riasztásokkal. Amerikai statisztikák szerint minden ötödik szívroham „csendes”, mivel az emberek nem ismerik fel a tüneteket.

Másodszor, a szenzorok – amelyeket inkább biorobotoknak kell nevezni, mivel valószínűleg gélből készülnek majd – nemcsak a test monitorozására, hanem aktív gyógyítására is képesek lesznek. Mondjuk vérrög észlelésekor aszpirint adhatnak be, vagy éppen vakcinákat aktiválhatnak, mikor vírusok támadnak a szervezetünkre.

Fotó: Gemini Nano Banana

A Covid ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák nyitották meg ezt a lehetőséget. A génszerkesztési technológiák fejlődése olyan biorobotokhoz vezethet, amelyek mikrosebészeti beavatkozásokat tudnak végezni apró, fehérjéből készült „ollókkal”, amelyek kijavítják a sérült DNS-t.

Fotó: Gemini Nano Banana

Harmadszor, és ez a legfontosabb, a megjósolt változás a feje tetejére állítja az orvostudományi kutatást és a gyógyszerfejlesztést. Ma úgy működik a fejlesztés, hogy a tudósok hipotéziseket állítanak fel olyan anyagokról, amelyek bizonyos körülmények között működhetnek, majd ezeket rendkívül drága, időigényes vizsgálatokon tesztelik. Ez megfordulni látszik: a hatalmas adatbázisok mintákat generálnak, amelyek megmutatják, mi működik egy adott probléma esetén, a tudósok pedig visszafelé fejtik meg, hogy megértsék, miért. A megoldásokat így sokkal gyorsabban, olcsóbban és pontosabban fogják kidolgozni.

A szabványosított, átlagos beteg számára tervezett orvoslás (az „egy méret mindenre jó” elv) korszaka Grillo szerint már a végéhez közeledik, az élőlények internete pedig sokkal tovább fog menni ennél. Mindenki naponta kaphat majd tanácsot a gyógyszeradagolásáról, amely a szervezetében zajló mikrováltozásokhoz, például a testhőmérsékletéhez vagy az alvásminőségéhez is igazodik.

Maga az orvosi kutatás szervezése gyökeresen átalakul. A feldolgozott hatalmas mennyiségű adat például feltárhatja, hogy mondjuk egyes fejfájásokat a járásmódunk okoz, vagy hogy az agyunk és a lábunk milyen kölcsönhatásban van.

A kutatások ma konkrét betegségekre és szervekre összpontosítanak. A jövőben ez egyre kifinomultabb „digitális ikrek” – az adott személy biológiájának virtuális modellje – használatára helyeződhet át, amely valós időben frissül az egészségügyi adatok alapján. Ezeket a szimulációkat fel lehet használni kezelések tesztelésére, a szervezet reakciójának előrejelzésére és a betegségek felfedezésére, még mielőtt azok megjelennének. Ezek alapvetően megváltoztatnák azt, amit eddig élettudomány alatt értettünk.

És ez az álom Grillo szerint nem az öregedés legyőzéséről szól, hanem arról, hogy mindenki hosszabb ideig élhessen betegség nélkül.