Azóta manipulálják a fotókat, amióta a fotózás létezik

Az amszterdami Rijksmuseum új kiállítása több mint ötven, 1860 és 1940 között készült képet mutat be, amelyek a fotómanipuláció korai történetét tárják fel. A képek egy része szórakoztatni akarta a közönséget, mások politikai üzenetet hordoznak. A kiállítás arra emlékeztet, hogy a manipulált képek nem a digitális korszak találmányai.

Különleges tárlat nyílt Amszterdamban a fotós manipuláció történetéről Fotó: Rijskmuseum, Amsterdam

A fotómanipuláció története egy múzeumi kiállításon

Több mint ötven olyan fénykép látható az amszterdami Rijksmuseum új kiállításán, amelyek lehetetlen dolgokat mutatnak be. A képek 1860 és 1940 között készültek, és mindegyik valamilyen módon manipulálja a valóságot.

A Rijksmuseum Európa és Amszterdam egyik nagy kulturális nevezetessége   Fotó: Marco Almbauer  / Wikimedia Commons

A látogatók különös jelenetekkel találkoznak. Egy férfi egy hatalmas fejet tol talicskában. Óriási libák sétálnak a parkban. Egy másik képen Adolf Hitler Karl Marxra emlékeztető szakállt visel.

Goebbels Marxot csinál Hitlerből  Fotó: Rijksmuseum, Amsterdam

A fotók mindegyikét tudatosan alakították át, hogy megtévesszék, meglepjék vagy szórakoztassák a nézőt. A kiállítás címe Fake! (Hamis!), és azt mutatja meg, hogy a fotómanipuláció már jóval a digitális korszak előtt is létezett.

Fotómanipuláció már a fényképezés kezdetén

A kiállítást Hans Rooseboom kurátor állította össze a Rijksmuseum gyűjteményéből. A bemutatott képek azt bizonyítják, hogy a fotómanipuláció szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Rooseboom szerint a manipulált képek története végigkíséri a fotográfia egész múltját. 

A korai fotósok különféle technikai trükkökkel érték el a kívánt hatást. Gyakran több negatívot használtak egyetlen képhez, vagy a fotólemeznek csak egy részét világították meg.

A kiállítás egyik korai fotója  Fotó: Rijksmuseum Staeske Rebers

Ezekkel a módszerekkel ugyanaz a személy akár kétszer is megjelenhetett egy fényképen. A nézők sokszor tudták, hogy trükköt látnak, mégsem értették pontosan, hogyan készül a kép. Rooseboom ezt a jelenséget egy bűvész mutatványához hasonlítja: a közönség tudja, hogy átverik, de nem látja a trükk működését.

Szórakoztató trükkök és vizuális játékok

A gyűjteményben szereplő képek nagyjából háromnegyede szórakoztató céllal készült. A fotósok játékos és látványos trükkökkel kísérleteztek.Egy névtelen fotós az 1900-as évek elején valószínűleg több negatív kombinálásával készítette el azt a képet, amelyen egy férfi egy hatalmas fejet tol talicskában. 

Az elhíresült talicskás fotó   Fotó: Rijskmuseum, Amsterdam

A trükk annyira meggyőző, hogy első pillantásra nehéz megállapítani, hol kezdődik és hol ér véget a manipuláció. Az ilyen képek a kor közönségét ugyanúgy lenyűgözték, ahogyan ma a digitális effektek.

Fotómanipuláció politikai fegyverként

A kiállításon politikai célú képek is szerepelnek. Ezek közül kiemelkednek John Heartfield munkái, aki a náci rendszer egyik legismertebb kritikus művésze volt. Az egyik fotómontázson Joseph Goebbels, a náci propaganda minisztere Hitlert Karl Marxra emlékeztető szakállal ábrázolja. A kép gúnyos kommentár Hitler azon törekvésére, hogy a munkásosztály támogatását megszerezze.

John Heartfield a fényképezőgépével küzdött a náci rendszer ellen  Fotó: Bundesarchiv/O.Ang. / Wikimedia Commons

Rooseboom szerint Heartfield különösen hatásos eszközzel támadta a náci propagandát. Fotómontázsai szatirikus formában figyelmeztették a közvéleményt a rendszer veszélyeire.

Fotómanipuláció és a deepfake korszak

A kiállítás a jelenkori technológiákról szóló vitákhoz is kapcsolódik. A mesterséges intelligenciával generált képek új lendületet adtak a manipulált vizuális tartalmakról folytatott beszélgetéseknek.

Hany Farid, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának kutatója, aki a digitális képek forenzikus vizsgálatával foglalkozik, fontos különbséget lát a történeti és a mai módszerek között. A modern deepfake technológiák sokkal fejlettebbek, és jóval több ember számára elérhetők.

A képi manipuláció szinte egyidős a fotózással  Fotó: Rijskmuseum, Amsterdam

Ezzel párhuzamosan egyre nehezebb felismerni a manipulált képeket. Mark Fiore politikai karikaturista szerint a közönség ma már gyakran gyanakvással tekint minden fotóra. Úgy véli, új korszakba léptünk: egy fényképről ma már sokan először azt feltételezik, hogy hamis. Az igazi kihívás, amikor a valóságról készült képekről kell bebizonyítani, hogy hitelesek.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.