Bekeményít a Mol: a Slovnafttal együtt feljelentette az Adria olajvezetéket üzemeltető céget

A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető vállalatot, a Janafot a monopolhelyzettel való visszaélés vádjával.

Kőolajvezeték Forrás: AFP

Közösen lépett a Mol és a Slovnaft: a két olajtársaság az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető vállalatot, a Janafot a monopolhelyzettel való visszaélés vádjával.

A Mol közleménye felidézi: 2026. január 27-én a Barátság vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A vezeték azóta nem működik, ami jelentősen növeli a tengertől elzárt kelet-közép-európai finomítók függőségét az Adria vezetéktől mint az egyetlen életképes útvonaltól.

A Janaf monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről ellátásával kapcsolatban, és annak ellenére, hogy ilyen esetekre a két ország ellátása megengedett tengeri beszerzésű orosz kőolajjal, és teljes mértékben megfelel az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is). A Janaf ennek ellenére halogatja annak fogadását további jogi ellenőrzésekre hivatkozva, miközben a kőolajbeszerzés joga és felelőssége a Mol-csoporté – hangsúlyozza az olajtársaság. 

Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU-szankciói alapján a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált orosz kőolajat. 

Ezt az álláspontot a magyar és a szlovák szakhatóságok is megerősítették, és a kitételt nevesítették a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is.

 

A Janaf magatartása fokozza az ellátási bizonytalanságot

A Mol-csoport a Barátság vezeték leállása óta többször is arra kérte a Janafot, hogy erősítse meg: átveszi az EU és USA szankciós szabályai alapján legálisan behozott, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt. Ez a mai napig nem történt meg. 

A közleményben a Mol kiemeli: a Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül. 

Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza a jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot

– jelezték. 

Az uniós versenyjog világosan írja, hogy az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energiainfrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltetőnek, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli vagy megtagadja a hozzáférést. A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf viselkedése kimeríti ezt, és a vállalat visszaélt erőfölényével.

A Mol arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban, vessen véget a Janaf jogsértésének, és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához. 

Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető kelet-közép-európai régióban – írják.

 

A Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség

A visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a Janaffal szemben érvényesítse – mutat rá a magyar olajipari vállalat. 

A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottságnak küldött levelében újra felhívja a figyelmet a Janaf tisztességtelen árazására is. A horvát vállalat 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a Janaf visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól.