A félelmetes, dinoszauruszszerű megjelenés nem közös származás eredménye volt, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző leszármazási vonalak egymástól függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mert a fajok hasonló életmódot folytattak – állapították meg.
A kutatók szerint ez a felismerés messze túlmutat egyetlen ragadozó történetén. A Doratodon ugyanis kulcsszereplője volt annak az elméletnek, amely szerint Európa és Afrika a kréta időszak nagy részében szárazföldi kapcsolatban állt egymással, lehetővé téve a dinoszauruszok és más fajok vándorlását. Ha azonban ez a „bakonyi krokodil” nem délről érkezett, hanem északi eredetű volt, akkor az egész elképzelés újragondolásra szorul – írták.
A kutatók ennek nyomán újraértékelték más, korábban afrikai bevándorlónak tartott, európai kihalt gerinces fajok – köztük dinoszauruszok – bizonyítékait is. Az eredmény hasonló képet mutatott: a korábbi tanulmányok sok esetben töredékes leletekre épülő, bizonytalan rokonsági kapcsolatokra alapozták a kontinensek közötti vándorlás elméletét.
Valószínűbbnek tűnik, hogy ezek az állatok ősi, még a kontinensek feldarabolódása előtt kialakult leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten élték túl az idők változásait. „Így megoldódni látszik az ellentmondás, az őslénytani bizonyítékok mégsem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak: Európa minden bizonnyal Ázsiával és Észak-Amerikával együtt korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről” – összegezte Rabi Márton.
Borítókép: Zsoldos Márton illusztrációja a Doratodon carcharidensről (Forrás: ELTE.hu)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!