Üzemanyagár: a magyar receptet másolnák le Németországban

Egyre súlyosabbá válik a helyzet az üzemanyagok terén az iráni háború eszkalálódásának nyomán. A Hormuzi-szoros lezárása miatt jelentős mennyiség esik ki a világpiacról, ami egyre több országban eredményez drámai üzemanyagár-emelkedést. Úgy tűnik, hogy a politikai döntéshozók is lépéskényszerbe kerültek, nemcsak Magyarországon, hanem már Németországban is pedzegetik: be kellene vezetni a benzinárstopot.

Illusztráció Fotó: Teknős Miklós

Az emelkedő árak nemcsak a fogyasztókat frusztrálják, hanem a politikai döntéshozókat is lépésre kényszerítik. Szerdán Szász-Anhalt miniszterelnöke, Sven Schulze a magánháztartások és vállalkozások számára nyújtott kedvezményekről szóló megbeszéléseket szorgalmazott, sőt felvetette egy megújított üzemanyagár-plafon lehetőségét is – írja a Világgazdaság a Spiegel cikke alapján. 

Mindez annak a következménye, hogy szombaton az Amerikai Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt. A perzsa állam válaszul megtorló akciókat hajtott végre, és drónokkal támadta Izraelt, valamint a környező olajtermelő országokat.

A hétvégi eseményekre a tőzsdék azonnal reagáltak hétfő reggel: a Brent ára nyolcvan dollárig emelkedett, míg a holland tőzsdén jegyzett TTF-gázár 44 euróra. Utóbbi két nap alatt kilencven százalékkal drágult, miután Katar bejelentette, hogy leállítja az LNG-szállítást.

Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A szűk, alig negyven kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének húsz százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése önmagában nem okoz hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább, a szűkülő kínálat a világpiaci árakat már most felfelé hajtja. Ez a forgatókönyv pedig egyre inkább realitássá válik, mivel napok óta vesztegelnek tankerek a térségben, és a biztosítótársaságok sem finanszírozzák a hajón szállítást.

 

Két euró feletti literenkénti benzinár Németországban

A Spiegel azt írja, Németország egyes benzinkútjain szerda reggel 

a benzin és a gázolaj több mint két euróba kerül, ami több mint nyolcszáz forintos üzemanyagár.

Emiatt a Baloldali Párt kedden a rekordnyereség lefölözésére szólított fel, a Zöldek pedig sürgették a Szövetségi Kartellhivatalt, hogy vizsgálja ki az áremelkedéseket. 

A CDU nem zárta ki kategorikusan a piaci beavatkozás lehetőségét – jegyzi meg a német lap, amely emlékeztet rá, hogy az olaj ára meredeken emelkedett a 2022-es ukrajnai orosz támadás után, amire a német politikusok üzemanyag-kedvezménnyel reagáltak, és jelentősen csökkentették az üzemanyagok energiaadóját.

Ugyanakkor az intézkedés vitatott volt. – Nem ösztönzi az embereket arra, hogy kevesebb benzint és gázolajat fogyasszanak – mondta akkoriban Manuel Frondel, az RWI kutatója. Talán emiatt is vonakodik a német kormánypárt. A CDU politikusa, Schulze szerdán még nem volt teljesen kész ilyen messzire menni: – Hogy szükségünk van-e új üzemanyag-kedvezményre, azt rövid távon biztosan nem tudjuk megmondani. A lényeg az, hogy legalább a mechanizmusokat ki kell dolgoznunk – mondta Schulze a Politico hírmagazin podcastjében. 

A német kormány azonban jelenleg láthatóan nem tervez új adókedvezményeket az autósoknak. Amikor Katherina Reiche gazdasági minisztert az üzemanyagár esetleges korlátozásáról kérdezték Münchenben, azt mondta: – Ez nincs napirenden. Reiche hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olaj- és gázhiány Németországban.

Merzet is kérdezték az üzemanyaghelyzetről, aki elismerte, hogy a benzinárak emelkedése károsítja a gazdaságot. – Ezért mindannyian reméljük, hogy ez a háború a lehető leghamarabb véget ér – tette hozzá a német kancellár. Remélte, hogy az izraeli és az amerikai hadsereg a helyes dolgot teszi majd, hogy egy új kormány helyreállíthassa a békét és a szabadságot.

 

A magyar kormány foglalkozik a benzinár kérdésével

Bár Magyarországon még nem született semmilyen konkrét kormányzati döntés, de a kormány foglalkozik a kérdéssel. A következő napokban fontos döntésekre készül a kormány – erről beszélt hétfőn este Orbán Viktor miniszterelnök, aki konkrétumot nem mondott, de nem zárható ki, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy visszahozza a 2022 decemberében egyszer már megszüntetett benzinárstopot, ha úgy ítéli meg, hogy az üzemanyagárak elszállása ezt indokolja. A kormánytól egyáltalán nem lenne idegen egy ilyen döntés, ugyanis számtalanszor bizonyította, kész bevatkozni a piaci folyamatokba kritikus helyzetekben – írja a Világgazdaság. 

Most a piac nyolcvan-kilencven dollár közötti Brent-olajár-szintet vár, feltéve, ha nem eszkalálódik jobban a helyzet, és a harcok intenzitása nem erősödik tovább, utóbbi esetében száz dollár fölötti Brent-ár sem elképzelhetetlen. Bár a Mol igazgatója az Indexnek hét végén azt nyilatkozta: nem akar számháborúba bocsátkozni, hogy mekkora üzemanyagár-emelkedés jöhet Magyarországon, 

olyan előrejelzés már megjelent, ami hetven-nyolcvan forintos áremelkedést valószínűsített. 

Mindenesetre a Mol háromszor is bejelentette a hétvége óta a nagykereskedelmi árak növekedését: előbb hétfőn a gázolaj ára emelkedett öt forinttal, kedden a benziné öt, a gázolajé pedig kilenc forinttal, majd szerdán öt, illetve nyolc forinttal. A Holtankoljak adatai szerint március 4-én a 95-ös benzin literje átlagosan 570 forintba, a gázolajé hatszáz forintba kerül. Ugyanakkor a következő napokban szinte biztosan további áremelkedést látunk majd mindkét üzemanyagtípus esetében. A hazai üzemanyagárakat meghatározó másik komponens, a dollár árfolyama szintén nekünk kedvezőtlen módon alakul két napja. Kedden, kora délután egy dollárért 335 forintot adtak a bankközi devizapiacon, ami két nap alatt több mint ötszázalékos gyengülés a hazai deviza árfolyamában. Igaz, azóta korrigált, cikkünk írásakor az árfolyam 330-nál járt.

 

Nem kizárt a benzinárstop

Gulyás Gergely sem zárta ki múlt héten a benzinárstop visszahozatalát. Nem mindegy azonban, hogy mi az az árszint, amely a kormány ingerküszöbét eléri, és úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelent a választások előtt. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nagy kérdés, hogy tudja-e folytatni a jegybank az éppen megkezdett kamatcsökkentést, ami attól függ, hogy milyen üzemanyagárakat látunk majd, és hogyan alakulnak a vállalati árvárakozások. Ha ugyanis elindulnak felfelé, az egyelőre biztosan elodázza a kamatvágásokat.

Ha nem látszik ennek a jele, és a kormány közben beígér egy üzemanyagárstopot, az is teljesen más helyzetet teremthet

– véli az elemző, aki elképzelhetetlennek tartja az áprilisi országgyűlési választás előtt, hogy kontrollálatlan áremelkedést lássunk, főleg egy olyan kormánynál, amely bármikor kész beavatkozni a piaci folyamatokba. Emlékeztetett rá, hogy erre utalt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón, amikor nem zárta ki ennek lehetőségét a Barátság kőolajvezeték elzárása kapcsán. 

 

Kétszeres bűn a Barátság elzárása

Az utóbbi jelenti most a nagyobb kockázatot, január 27. óta ugyanis nem érkezik orosz olaj Magyarországra a kritikus infrastruktúrán. A kormány álláspontja szerint ha ez nem változik a közeljövőben, akkor ezer forint fölé mehet a benzin és a gázolaj ára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy az iráni háború fényében kétszeres bűn a Barátság kőolajvezeték elzárása, ami minden bizonnyal politikai döntés volt a hétfőn bemutatott műholdfelvételek alapján, hiszen nincsenek műszaki okai.

Érdemes felidézni, hogy Gulyás Gergely már akkor sem vetette el a benzinárstopot, amikor tavaly júniusban először robbant ki háború Izrael és Irán között, és egy nap alatt több mint 14 százalékkal drágult a Brent. – Ha a helyzet mégis úgy kívánja, akkor a kormány erről tárgyal a Mollal – mondta a június 18-i Kormányinfón. Végül az a konfliktus 12 nap alatt megoldódott, az üzemanyagárak pedig korrigáltak.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.