Új helyzet állt elő az iráni háború kitörésével, de így is növekedhet a magyar gazdaság

Közzétette az MBH Elemzési Centrum a negyedéves rendszerességgel megjelenő átfogó tanulmányát a hazai és a nemzetközi gazdaságot meghatározó folyamatokról. Analízisükben a szerzők rámutatnak, hogy az Iránban fellángoló újabb közel-keleti konfliktus nyomán merőben új helyzet állt elő, ám a magyar gazdaság fundamentumai alapján így is van lehetőség a növekedésre a következő években.

Fotó: Vahid Szalemi Forrás: MTI/AP

A külső kereslet erősödésével párhuzamosan 2026-ban gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése: a fogyasztás élénkülése és az új ipari kapacitások termelésbe állása új lendületet adhat a gazdaságnak. A sokat javuló inflációs kép önmagában teret engedne a további kamatcsökkentéseknek, de a napokban kibontakozó iráni háborús válság ezt erősen veszélyezteti. A közel-keleti helyzet jelenleg nagyon kiszámíthatatlan, és fennáll a gyors változás lehetősége mind pozitív, mind negatív irányba – húzták alá az MBH Elemzési Centrum szakértői.

A közel-keleti konfliktus az üzemanyagárakon és a gyengülő forinton keresztül az inflációs képet is ronthatja. Fotó: AFP

A közel-keleti konfliktus tartósan megemelheti az energiaárakat

Ami a reálgazdaság közelmúltbeli folyamatait illeti, a tavalyi évben a növekedés fő pillére továbbra is a szolgáltatási szektor volt, amelyet az élénkülő fogyasztás és a javuló lakossági bizalom támogatott, miközben az ipar a gyenge külső kereslet miatt továbbra is fékezőerőt jelentett. 2025-ben, az év egészére vonatkozóan mindössze 0,4 százalékos növekedés rajzolódik ki. Az idei évben érdemi fordulatot láthatunk a növekedésben: alapesetben 2026-ra 2,3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítünk, amit 2027-ben már három százalék feletti növekedés követhet. 

Amennyiben a közel-keleti konfliktus tartósan megemeli az energiaárakat és magasan tartja a befektetők kockázatkerülő magatartását, akkor a növekedés ennél lassabb lehet

 – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

2025 utolsó hónapjaiban gyorsan csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentősen, inkább az inaktivitás aránya nőtt. A decemberben mért 4,4 százalékos rátával a munkanélküliség gyakorlatilag stagnált, januárban azonban emelkedett.

– Idén még nem várunk érdemi csökkenést a munkanélküliségi rátában, 2026 során átlagosan 4,4 százalékos szinttel számolunk. A munkaerőpiac jellemzően késleltetve reagál a gazdasági folyamatokra, így a növekedés gyorsulása a második félévtől hozhat javulást ezen a piacon is – tette hozzá Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.

A munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet. A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerő-csökkentés vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Mivel a világkereskedelem szempontjából is az lenne kedvező, ha a kőolaj- és gázellátás zavartalanul működne, ezért az elemzők szerint még azelőtt van esély valamiféle megállapodásra, hogy ezek a tényezők érdemi hatást fejtenének ki a hazai munkaerőpiacra.

 

Az infláció a következő hónapokban tartósan a háromszázalékos jegybanki cél alatt maradhat

A tavalyi év végéhez közeledve egyre kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, s a januári adat már azt mutatta, hogy az infláció a következő hónapokban tartósan a háromszázalékos jegybanki cél alatt maradhat. Az árrésstop május végéig történő meghosszabbítása tovább fékezi az élelmiszerárak emelkedését, és várhatóan a jövőbeni kivezetés is csak mérsékelt hatást gyakorol majd az inflációra, részben az árfigyelő rendszer, részben a javuló beszerzési feltételek miatt. – Az árnyomás mérsékeltebb, mint amire számítottunk, ezért a 2026-os inflációs előrejelzésünket 3,5 százalékról 2,9 százalékra csökkentettük. A béremelések és a transzferek ellenére is visszafogott maradt a vállalati árazási magatartás, ami biztató jel – emelte ki Balog-Béki Márta.

A közel-keleti konfliktus az üzemanyagárakon és a gyengülő forinton keresztül azonban az inflációs képet is ronthatja. A lakossági üzemanyag árképzése nem közvetlenül a nyersolaj árából származik, ezért az olajáremelkedés teljes mértéke első körben nem jelenik meg a töltőállomásokon, ugyanakkor a hatás így is jelentős drágulást (literenként húsz-harminc forint) hozhat – amihez a forint gyengülése is hozzájárulhat. Deeszkaláció esetén azonban egy rövid emelkedés után akár csökkenhetnek is az üzemanyagárak, és ekkor az átmeneti forintgyengülésnek sem lenne áremelő hatása.

A vártnál kedvezőbb januári infláció lehetővé tette a februári kamatvágást, így másfél év stagnálás után az irányadó ráta 6,25 százalékra csökkent. A piac ezt követően beárazta a kamatcsökkentések márciusi folytatását, de az iráni konfliktus miatt nem kizárt, hogy inkább kivár az MNB – mondták az MBH Elemzési Centrum szakértői. – A kedvező inflációs folyamatok és a régiós összehasonlításban még mindig magas hazai kamatszint önmagában véve teret engedne a további monetáris lazítás számára. A közel-keleti helyzet azonban ezt felboríthatja, ha tartóssá válik a magas olaj- és gázár, illetve nem csökken a nyomás a forinton – húzta alá Árokszállási Zoltán.

 

A közeljövőben a forint mozgását egyértelműen az iráni háborús helyzet fogja befolyásolni

Ha az iráni háborús helyzet gyorsan megoldódik és lezárulnának a harcok, úgy még idén hat százalék alá kerülhet az alapkamat. Ebben az esetben 2027-ben is folytatódhatna a kamatcsökkentési ciklus, de a mértéke nagyban függ a jövő évi inflációs folyamatoktól. Az MBH Bank közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti elemzői prognózisa szerint 2027 végén öt százalék körül alakulhat az MNB irányadó rátája.

A forint az elmúlt hónapokban a nemzetközi dollárgyengülés, az erős hazai reálkamat és a kedvező befektetői hangulat hatására 380 alá erősödött. A hazai fizetőeszköz ellenálló képessége februárban is kitartott, még a dollár újbóli erősödése és az MNB kamatcsökkentése mellett is. A napokban kirobbanó közel-keleti válság azonban jelentősen gyengítette a forintot. A szakértők szerint a közeljövőben a forint mozgását egyértelműen az iráni háborús helyzet fogja befolyásolni: gyors rendeződés esetén ismét a 380 forintos vagy ez alatti szintekre kerülhetne az euró árfolyama, de további háborús eszkaláció esetén a nemrég elért 385-ös szinthez képest is tovább eshet a forint.

 

Az elemzők hosszabb távon érdemi hiánycsökkenéssel számolnak

A legfrissebb adatok alapján a 2025-ös ötszázalékos hiánycél teljesülhetett, sőt akár kissé kedvezőbb is lehetett az egyenleg. Habár a bejelentett fogyasztásélénkítő és jóléti intézkedések terhet rónak a költségvetés kiadási oldalára, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a háztartásoknak kiosztott jövedelem egy része várhatóan fogyasztásban fog lecsapódni, amely egyrészt az áfabevételeket növeli, másrészt a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 

• 2026-ban 5,3 százalék, 
• 2027-ben pedig 4,8 százalék lehet. 

Az elemzők hosszabb távon érdemi hiánycsökkenéssel számolnak, egyrészt a várható gazdasági növekedés pozitív hatásai, másrészt a fiskális politika várhatóan szigorúbbá váló költségkontrollja miatt. Amennyiben az iráni konfliktus miatt tartóssá válna a magasabb energiaár-környezet, úgy a rezsivédelmi kiadások emelkedése és a gyengébb gazdasági növekedés miatt valamelyest nagyobb GDP-arányos hiányra lehetne számítani.

Az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági kitekintője teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.