Az iráni háború a turizmusnak is betett: több tízmilliárd eurós veszteséget okozhat a Közel-Keleten

Káoszba taszíthatja a közel-keleti és Öböl-menti turizmust az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán között kirobban háború. A Közel-Keletre érkező külföldi utazók száma 2026-ban éves összevetésben 11–27 százalékkal eshet vissza a harcok miatt, miközben decemberi előrejelzés még a turizmus 13 százalékos növekedésével számolt.

Forrás: Freepik

Ezt támasztja alá a Tourism Economics friss jelentése, amely a háború turizmusra gyakorolt hatásait próbálja megbecsülni. 

Becslésünk szerint a Közel-Keletre érkező külföldi turisták száma 2026-ban éves összevetésben 11–27 százalékkal eshet vissza a konfliktus miatt, miközben decemberi előrejelzésünk még 13 százalékos növekedéssel számolt

– közölte Helen McDermott globális előrejelzési igazgató és Jessie Smith vezető közgazdász.

Mindez súlyos tízmilliárdokat jelenthet

A szakértők szerint 

ez abszolút értékben 23–38 millióval kevesebb nemzetközi látogatót jelentene az alapeseti, korábbi előrejelzésükhöz képest, valamint 29–48 milliárd euró kiesést a turisták költéseiben. 

Ebben az az elhúzódó bizalomvesztés is benne van, amely az azonnali konfliktusidőszakon túl is érezteti majd hatását. Hozzátették, hogy ez a konfliktus nagyobb visszaesést okoz majd a turizmus iránti keresletben, mint a tavalyi. Ennek fő oka, hogy Irán megtorló csapásokat mért a szomszédos, a turizmusban jóval beágyazottabb öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) országaira, és az idén a légtérzárak is jóval nagyobb területet érintenek, mint tavaly.

A Tourism Economics előrejelzése szerint volumenszinten a GCC-országok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket, mivel ők a térség legnagyobb úti céljai, amelyek eddig elsősorban a biztonságos, stabil célpontként róluk kialakult képre támaszkodtak. Különösen sérülékeny az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, mivel óriási a nemzetközi beutazóforgalmuk, és erősen rá vannak utalva a légi összeköttetésekre. A jelentés szerint a légi közlekedést a romló közhangulat jóval érzékenyebben érinti, mint a szárazföldi utazási módokat.

Összehasonlításképpen: Katarban és Bahreinben a szárazföldi érkezések a teljes forgalom 32, illetve 74 százalékát teszik ki, ezért őket arányaiban kevésbé érinti a visszaesés. Tekintettel az Irán által a hétvégén végrehajtott kiterjedt megtorló csapásokra, a bizalomvesztés hatásai várhatóan szélesebb körben érződnek majd a GCC-országokban – áll a jelentésben.

A Tourism Economics a Közel-Kelet globális tranzitcsomópontként betöltött szerepét is kiemeli: a térség repülőterei adják a nemzetközi tranzitforgalom mintegy 14 százalékát. Ez óhatatlanul a térségen kívül is láncreakciószerű hatásokat vált ki, mivel a mostani fennakadások azokat az útvonalakat is érintik, amelyek jellemzően a közel-keleti átszálló reptereken keresztül bonyolódnak, köztük a legfontosabb Európa és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti járatokat.

A jelenlegi helyzet súlyossága ellenére az ágazat szakértői szerint a hosszú távú hatások talán nem lesznek ennyire drasztikusak. A Közel-Kelet mindig rendkívül rugalmas piac volt, és a kereslet rendszerint gyorsan visszapattan, amint helyreáll a stabilitás – vélekednek. Gloria Guevara, a World Travel & Tourism Council elnök-vezérigazgatója is ezt erősítette meg, aki úgy fogalmazott: az utazási és turisztikai ágazat a globális kihívások közepette újra és újra bizonyította ellenálló képességét.