Az iráni háború a turizmusnak is betett: több tízmilliárd eurós veszteséget okozhat a Közel-Keleten

Káoszba taszíthatja a közel-keleti és öböl menti turizmust az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán között kirobban háború. A Közel-Keletre érkező külföldi utazók száma 2026-ban éves összevetésben 11–27 százalékkal eshet vissza a harcok miatt, miközben decemberi előrejelzés még a turizmus 13 százalékos növekedésével számolt.

Forrás: Freepik

Csupán néhány napja tartanak a harcok a Közel-Keleten, de máris jelentős károkat okozott globálisan. Amellett, hogy szakértők szerint az elmúlt évtizedek legnagyobb olajválságát idézheti elő a helyzet, tízmilliárdos veszteséget okozhat a turizmusnak is – vélik szakértők.

Katar a közel-keleti turizmus egyik fő célpontja, egyelőre kevésbé szenvedi meg a konfliktust
Fotó:   Shutterstock

Az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán között kirobban háború káoszba taszíthatja a közel-keleti és öböl menti turizmust – írja a Euronews. Már hétfőn számos kormány adott ki utazásra vonatkozó tilalmat vagy a létfontosságúnak nem minősülő utak lemondására felszólító figyelmeztetést többek között Izraelre, az Egyesült Arab Emírségekre és Katarra vonatkozóan. A Dubajhoz és Dohához hasonló turisztikai fellegvárakban tartózkodó utazók kétségbeesetten próbálnak hazajutni az immár korlátozott számban indított mentőjáratokkal.

Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy az Irán elleni hadműveletet eredetileg négy-öt hétre tervezték, de „sokkal tovább is elhúzódhat”. Ezek miatt a közel-keleti turizmusra gyakorolt hatások várhatóan súlyosak lesznek – vélik.

A turizmus is súlyosan sérül

A fokozódó feszültség várhatóan derékba töri a közelmúlt látványos turisztikai fellendülését a Közel-Keleten és az Öböl térségében – kérdés, hogy csak átmenetileg vagy tartósan. Ibrahim Khaled a Middle East Travel Alliance marketingvezetője elmondta a portálnak, hogy évről-évre folyamatosan nő a látogatók száma, különösen a térségben zajló új turisztikai beruházásoknak köszönhetően.

Szaúd-Arábia jelenleg nagyjából 10 százalékos részesedéssel bír, de elképesztő ütemben növekszik, mióta 2019-ben megnyitott a szabadidős turizmus előtt. Egyértelműen ez a legizgalmasabban feltörekvő úti célunk. A hétvégi események azonban egyik napról a másikra megakasztották ezt a növekedést.

Azokra a helyekre, amelyeket az amerikai és a brit kormány feketelistára tett, és ahová nem javasolják vagy egyenesen tiltják az utazást, sajnos rengeteg lemondást látnak – fogalmaz Khaled, aki szerint a légi közlekedés is akadozik, a térségbe irányuló utazások gyakorlatilag teljesen leálltak.

Ezt támasztja alá a Tourism Economics friss jelentése, amely a háború turizmusra gyakorolt hatásait próbálja megbecsülni. 

Becslésünk szerint a Közel-Keletre érkező külföldi turisták száma 2026-ban éves összevetésben 11–27 százalékkal eshet vissza a konfliktus miatt, miközben decemberi előrejelzésünk még 13 százalékos növekedéssel számolt

– közölte Helen McDermott globális előrejelzési igazgató és Jessie Smith vezető közgazdász.

Mindez súlyos tízmilliárdokat jelenthet

A szakértők szerint 

ez abszolút értékben ez 23–38 millióval kevesebb nemzetközi látogatót jelentene az alapeseti, korábbi előrejelzésükhöz képest, valamint 29–48 milliárd euró kiesést a turisták költéseiben. 

Ebben az az elhúzódó bizalomvesztés is benne van, amely az azonnali konfliktusidőszakon túl is érezteti majd hatását. Hozzátették, hogy ez a konfliktus nagyobb visszaesést okoz majd a turizmus iránti keresletben, mint a tavalyi. Ennek fő oka, hogy Irán megtorló csapásokat mért a szomszédos, a turizmusban jóval beágyazottabb öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) országaira, és az idén a légtérzárak is jóval nagyobb területet érintenek, mint tavaly.

A Tourism Economics előrejelzése szerint volumenszinten a GCC-országok szenvedik el a legnagyobb veszteségeket, mivel ők a térség legnagyobb úti céljai, amelyek eddig elsősorban a biztonságos, stabil célpontként róluk kialakult képre támaszkodtak. Különösen sérülékeny az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, mivel óriási a nemzetközi beutazóforgalmuk, és erősen rá vannak utalva a légi összeköttetésekre. A jelentés szerint a légi közlekedést a romló közhangulat jóval érzékenyebben érinti, mint a szárazföldi utazási módokat.

Összehasonlításképpen: Katarban és Bahreinben a szárazföldi érkezések a teljes forgalom 32, illetve 74 százalékát teszik ki, ezért őket arányaiban kevésbé érinti a visszaesés. Tekintettel az Irán által a hétvégén végrehajtott kiterjedt megtorló csapásokra, a bizalomvesztés hatásai várhatóan szélesebb körben érződnek majd a GCC-országokban – áll a jelentésben.

A Tourism Economics a Közel-Kelet globális tranzitcsomópontként betöltött szerepét is kiemeli: a térség repülőterei adják a nemzetközi tranzitforgalom mintegy 14 százalékát. Ez óhatatlanul a térségen kívül is láncreakciószerű hatásokat vált ki, mivel a mostani fennakadások azokat az útvonalakat is érintik, amelyek jellemzően a közel-keleti átszálló reptereken keresztül bonyolódnak, köztük a legfontosabb Európa és az ázsiai–csendes-óceáni térség közötti járatokat.

A jelenlegi helyzet súlyossága ellenére az ágazat szakértői szerint a hosszú távú hatások talán nem lesznek ennyire drasztikusak. A Közel-Kelet mindig rendkívül rugalmas piac volt, és a kereslet rendszerint gyorsan visszapattan, amint helyreáll a stabilitás – vélekednek. Gloria Guevara, a World Travel & Tourism Council elnök-vezérigazgatója is ezt erősítette meg, aki úgy fogalmazott: az utazási és turisztikai ágazat a globális kihívások közepette újra és újra bizonyította ellenálló képességét.