Oeconomus: Lehűltek az árak Magyarországon

Hosszú és küzdelmes utat járt be a magyar gazdaság 2025-ben, de az év végére beérett a munka gyümölcse. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány részletes elemzése rámutat: novemberre az inflációs mutató visszatért a Magyar Nemzeti Bank kettő–négy százalékos toleranciasávjába. A 3,8 százalékos adat egy tudatos folyamat eredménye. Az év eleji magasabb szintektől a nyári stagnáláson át vezetett az út a mostani kedvező helyzetig.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

A 2025-ös esztendő nem indult könnyen az árak szempontjából. Az év elején még 5,5 százalékos volt az infláció. Ebben az időszakban különösen a szolgáltatások drágulása okozott fejfájást. A szektorban januárban még 8,5–9,2 százalékos áremelkedést mértek a statisztikusok. Ez a jelenség az év eleji átárazások következménye volt. Az Oeconomus elemzése és az adatok szerint a következő hónapokban azonban fokozatosan enyhült a nyomás.

Az Oeconomus szerint 2026-ban tovább lassulhat a drágulás. Fotó:  Somogyi Hírlap/Lang Róbert

A tavaszi és nyári hónapok a stabilizáció jegyében teltek. A szolgáltatások inflációja az év közepére öt százalék környékére mérséklődött. Ebben komoly szerepet játszottak a kormányzati lépések is. A telekommunikációs és pénzügyi szektor szereplői, valamint a biztosítók önkéntes vállalást tettek az árak befagyasztására. A kedvező hatások már tavasszal érezhetővé váltak. A nyár folyamán a turisztikai szezon még hozott némi drágulást, de szeptemberre ez a hatás is kifutott.

Júliustól egyfajta várakozás jellemezte a piacot. Az inflációs mutató hónapokon keresztül 4,3 százalékon ragadt. Ezt az állóvizet kavarta fel a novemberi adat. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az áremelkedés üteme 3,8 százalékra lassult. Ez az érték kedvezőbbnek bizonyult az elemzői várakozásoknál is.

Az Oeconomus elemzése szerint a novemberi áttörés mögött több tényező állt. Kiemelt jelentősége volt a forint árfolyamának. A hazai fizetőeszköz az év során látványosan erősödött. Novemberre az euróval szemben 6,7 százalékos, a dollárral szemben pedig 16,4 százalékos felértékelődést mutatott az év elejéhez képest. Ez a folyamat közvetlenül hatott az üzemanyagok árára. A benzin és a gázolaj ára egy év alatt öt százalékkal csökkent.
Az élelmiszerek esetében is látványos volt a javulás az év során. Az esztendő elején mért hat-hét százalékos drágulás novemberre három százalék környékére szelídült. Ebben döntő szerepe volt a márciusban bevezetett, majd fokozatosan kiterjesztett árrésstopnak. A szakértők számításai szerint az árkorlátozó intézkedések mintegy 1,5 százalékponttal fogták vissza a teljes inflációt.

Nemzetközi összehasonlításban is sikeres évet zárhatunk. 2025 elején Magyarország még az uniós inflációs rangsor elején állt. Az év végére azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. Hazánkban csökkent az egyik legnagyobb mértékben, mintegy 1,5 százalékponttal az infláció az EU tagállamai közül. Ezzel szemben több országban, például Romániában vagy Svédországban gyorsult a pénzromlás üteme.

A jövőkép biztató. Az Oeconomus előrejelzése szerint decemberben és 2026 elején tovább lassulhat a drágulás. A mutató megközelítheti, sőt akár alul is múlhatja a háromszázalékos szintet. Bár az év második felében technikai okokból enyhe emelkedés várható, 2026 egészében 3,5–4 százalék közötti átlagos inflációra számíthatunk.