Konkrét számokban a Tisza Párt brutális adóemelési terve

Súlyosan érintené a családokat a Tisza Párt megszorító csomagja, a háromkulcsos adóemelés, az édesanyák adómentességének elvétele, a rezsicsökkentés és az ingyenes egészségügy eltörlése, a gyed megszüntetése és az egyéb tiszás tervek egy átlagos keresetű családnál is több százezer forint kiesés lenne havonta, több éves távlatban pedig sok milliós lehet a veszteség. Az Ellenpont kiszámolta, mennyit is veszíthetünk a Tiszával.

Súlyosan érintené a családokat a Tisza Párt gazdasági konvergencia programja, amely átfogó módon csökkentené a gyermeket nevelőknek járó támogatásokat, egyúttal növelné a kiadásaikat is – írta az Ellenpont. A portál közölte, a családokat legsúlyosabban érintő intézkedések

 a háromkulcsos adóemelés, amelynek következtében kevesebbet keresnek a szülők, a gyed eltörlése, az ingyenes egészségügy eltörlése, a társasági adó emelése, amely munkanélküliségi hullámot eredményezhet, a rezsicsökkentés eltörlése, valamint az édesanyák adómentességének eltörlése.

Eltörölnék a gyedet

Legfrissebb elemzésében a portál azt vizsgálta meg, hogy ezek az intézkedések összegszerűen hogyan érintenének egy családot. Mint írták, a legközvetlenebb családokat sújtó intézkedés egyértelműen a gyed kompenzáció nélküli eltörlése lenne, ha egy átlagkeresetű (2025 novemberében bruttó 687 100 forint) édesanya igényli az ellátást, akkor nettó 366 408 forintos díjra jogosult jelenleg, ami a gyed törvényileg elérhető maximuma. Hozzátették, 2025-ben, jövőre a minimálbér 11 százalékos emelése miatt a gyed felső határa is 11 százalékkal emelkedik. Ez az összeg a jogosultsági idő 18 hónapja alatt összesen 6 595 344 forintot jelent. 

Ezt a több mint 6,5 millió forintos juttatást a Tisza Párt adótervezete egy az egyben eltörölné.

Tarr Zoltán és Dálnoki Áron a progresszív adózás mellett érvelt (Forrás: Facebook)

Jelezték, mivel a gyed a gyermekek számától függetlenül jár az édesanyáknak, az ellátás megszüntetése különösen érzékenyen érintené a nagycsaládosokat. A fenti számítás alapján ugyanis három gyermeknél az átlagkeresetet kereső édesanya a három gyerek esetén járó teljes ellátás, azaz a háromszor 18 hónapnyi, összesítve négy és fél év jogosultsági idő alatt összesen 19 786 032 forinttól, a mediánkereső pedig 19 374 174 forinttól eshet el.

Kivezetnék az adómenességet

A portál kitért arra, hogy szintén milliós tétel éves szinten az édesanyák adómentességének kivezetése. A kormány döntése alapján 2026-tól a kétgyermekes anyák is életük végéig tartó szja-mentességet kapnak, korcsoportonként fokozatosan. Ezen kívül január 1-jétől a 30 év alatti anyák teljes személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek. A tervezet szerint 2026-tól a gyermek születési időpontjától függetlenül jár a kedvezmény és a teljes munkajövedelemre vonatkozik, jövedelemkorlát nélkül. Ez azt jelenti, hogy 

a 30 év feletti, egy gyermeket nevelőkön kívül az összes édesanya adómentessé válik a kormány tervei szerint 2029-ig, vagyis a következő parlamenti ciklus utolsó teljes naptári évéig.

Ennek értelmében – mint írták – egy átlagkeresetet kereső, a kedvezményre jogosult édesanyának az adómentesség havi szinten 103 065 forint többletbevételt jelent, ami éves szinten 1 236 780 forint plusz a családi kasszának. A mediánkereset esetében ugyanez a többlet havi szinten 85 305 forint, éves összevetésben pedig 1 023 660 forint.

Ezt az évi több mint egymillió forintos pluszjövedelmet venné el az édesanyáktól a Tisza Párt tervezete. Legalábbis alaphangon. Itt ugyanis meg kell jegyeznünk, hogy mind a mediánbérre, mind az átlagkeresetre a mostani 15 százaléknál jóval magasabb, 22 százalékos szja-kulcsot irányoz elő Magyar Péterék terve. Vagyis az átlag- és mediánbért kereső édesanyák nemcsak milliós kedvezménytől esnének el, hanem jelentős adótöbbletet kellene fizetniük

– mutatott rá a portál.

Az apákat sem kímélné a Tisza

A portál szerint az szja háromkulcsos emelése minden munkavállalót érintene, korra, nemre, családi állapotra való tekintet nélkül. – Ha maradunk az átlag- és mediánbérek összehasonlításánál, akkor elmondhatjuk, hogy ezen a téren is többszázezres keresetcsökkenést tapasztalhatnának a családok – mutattak rá, jelezve, 

a kiszivárgott tervek szerint ugyanis a jelenleg ismert 15 százalékos szja-kulcs csak a bruttó 416 667 forintnál kevesebbet keresők számára maradna meg, afölött már 22 százalékos adó sújtaná a kereseteket. A következő lépcsőt az 1,250 millió forintos bruttó havi kereset jelenti, aki ennyit visz haza, az 33 százalékos progresszív szja-kulcsot fizet.

Mindez azt jelenti, hogy tehát, hogy az átlagkeresetet keresők havi szinten 18 930 forinttal fizetnének több szja-t, ami éves szinten 227 163 forint, a mediánbért keresők havi 10 642 forinttal, éves szinten 127 707 forinttal fizetnének többet, de egy rutinos, 15 éve praktizáló orvos, aki bruttó 1 399 000 forintot keres, havi szinten 85 153 forinttal vihet haza kevesebbet, ami éves szinten 1 021 836 forint bércsökkenést jelent keresőnként.

Egy statisztikailag átlagos, kétkeresős családban a szülők tehát havi 37 860 forinttal, évi 454 320 forinttal keresnének kevesebbet.

Hangsúlyozták, egy átlagkeresetet kereső, legalább kétgyermekes (vagy 30 év alatti) édesanyának a Tisza tervezete alapján nem „csupán” havi 103 ezer forinttal, hanem 121 995 forinttal kellene többet fizetnie. Ez az összeg az eltörölt (15 százalékos) szja-mentesség összegéből, illetve a progresszív adóemelésből keletkező adófizetési többletből áll össze.

Egy háromgyerekes átlagkereső, két jövedelemből élő család tehát összesítve havi 140 925 forinttal, éves szinten 1 691 100 forinttal fizetne több adót, mint jelenleg.

A portál rámutat, az szja-kulcs drasztikus emelése elsősorban azokat érinti, akiknek van állásuk. A Tisza Párt adócsomagjának teljesülése esetén azonban a dolgozók köre jelentősen szűkülhet. A kiszivárgott tervezet szerint ugyanis 

Magyar Péter csapata vállalatmérettől függően több társasági adókulcsot is kidolgozott, amelyek drasztikusan átalakíthatják a vállalatok életképességét. Ezáltal pedig munkanélküliségi hullámot indíthatnak.

 

Megszorítások a vállalkozóknál is

Az Ellenpont nemrég beszámolt arról, hogy a Harvard és a Világbank kutatóinak közös tanulmánya szerint egy tíz százalékponttal magasabb effektív társasági adókulcs általánosságban véve két százalékponttal csökkentheti a beruházás/GDP arányt. Ez az arányszám a bruttó hazai termék (GDP) azon hányada, amelyet beruházásokra fordítottak. Magyarországon ez az arány kiemelkedő volt, 2022-ben elérte a 34 százalékot, amivel az uniós élmezőnybe tartozott. Ha ezt a 34 százalékos bázist vesszük figyelembe, és a fent idézett tanulmány megállapításait vesszük irányadónak,

 egy 16 százalékpontos taoemelés akár 14–32 százalékkal is csökkentheti a beruházás/GDP arányt.

Magyar Péter és Kármán András, a Tisza gazdaságpolitikusa

Ha kevesebb beruházás van, az értelemszerűen kevesebb munkahelyet is jelent. Hogy pontosan mennyivel, azt számszerűsíteni konkrétan értelemszerűen nem lehet, de léteznek irányadó kimutatások. Az OECD felmérése szerint egyszázalékos beruházás-visszaesés 0,9-1 százalékos foglalkoztatáscsökkenéssel járhat. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy ha a beruházási ráta 14–32 százalékkal esik vissza, akkor a foglalkoztatás középtávon 1,25–2,85 százalékkal csökkenhet. Ez összesen az aktuális foglalkoztatási adatokat tekintve több tízezer munkahely megszünéséhez vezetne, és éves szinten így több száz milliárd forinttal károsulna a gazdaság.

Egy olyan családban, ahol az egyik átlagkereső szülő utcára kerül a megszorítások miatt, ez újabb 5 701 200 forintos bevételkiesést jelent egy évben.

 

Fizetős egészségügy

A Tisza Párt családokat érintő megszorító csomagjának szintén hangsúlyos eleme volt a gyermekorvosi szolgáltatások fizetőssé tétele, amely újabb jelentős terhet róna a családokra, a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, vagyis az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek válnak a legkitettebbé az ingyenes ellátás felszámolása miatt.

 A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél kockázatosabb korú költséghányad szempontjából valaki, annál többet kell fizetnie. 

Azonban a biztosítási modelleknek alapját képezi a kárhányad meghatározása is: ha egy biztosított ellátási költsége túl magas, például a gyakori vizsgálatokhoz képest, a biztosító egyoldalúan díjat emelhet, vagy fel is bonthatja a szerződést. Ez a rendszer az amerikai modell mintájára kerülne kiépítésre, ahol az eddigi széles és teljes körű ellátás helyett például egy komolyabb műtéthez csak akkor juthatnak hozzá a betegek, ha akár a fizetésük 35 százalékát befizetnék járulékként a magánbiztosítónak.

Hangsúlyozzák, 

mivel a családokat a fent ismertetett módszertan alapján évi több milliós többletköltségek terhelnék, a gyermekek (illetve a gyermekek szülei) nem tudnak belépni a jobb csomagokba, nem jutnak hozzá életmentő ellátásokhoz, kiegészítő biztosításokra sem lenne pénzük a családoknak, így lényegében kirekesztődnek a magas színvonalú (vagy rosszabb esetben bármilyen) ellátásból.

Álom marad az otthonteremtés

A portál kitért arra is, hogy az otthonteremtés két fontos pillérének, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok+) és a rezsicsökkentés felszámolása nagyon súlyos terhet róna a családokra. Bár a közvetlenül az adópolitikai javaslatcsomagban nem szerepel, de Magyar Péter főnökei Brüsszelben kivezetnék a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy

„Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”

A Világgazdaság szerint ha 2025-ben nem lett volna rezsicsökkentés, akkor minimum kétszázezer forinttal nőne meg az otthonok átlagos rezsikiadása. Ebbe az áram és gáz mellett már beleértendő a víziközmű-szolgáltatás és a távhő díja is. A lap megjegyzi, a kétszázezer forintos plusz természetesen fogyasztás alapon a sokszorosa is lehet. Az emelkedés különösen azoknál a háztartásoknál lenne drasztikus, amelyeket jelenleg véd a rezsicsökkentés.

Brüsszelben hozzák a döntéseket (Fotó: AFP)

Szintén brüsszeli kérés a  csok kivezetése, a bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások „nagyvonalúak”, és „nem célzottak”, „torzítják a lakáspiacot”, ezért szorgalmazzák, hogy a kormány nyújtson „célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak” – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.

Ez praktikusan a  csok+ végét jelentené, amely egy gyermekre 15 millió forint, két gyermekre harmincmillió forint, három gyermekre ötvenmillió forint kedvezményes, fix 3 százalék kamatozású ingatlanhitelt jelent, amelyből a második vállalt gyermek születését követően tízmilliót, majd minden további megszületett gyermek után tíz-tíz millió forintot enged el az állam. Ez egy háromgyermekes család esetében húszmillió forint közvetlen támogatást jelent, ha a kedvezményes kamattal spórolt összeget nem számítjuk (ami szintén több tízmilliós tétel).

Összességében tehát a Tisza (és Brüsszel) megszorító tervei alapján egy háromgyerekes átlagkereső család veszítene:

• 19,7 millió forint gyedet négy és fél év alatt,
• 1,237 millió forint adómentességet,
• adott esetben húszmillió forint otthonteremtési támogatást,
• évi kétszázezer forinttal többet költene rezsire,
• ellenben (az adómentesség többletét leszámítva) 454 ezer forinttal több jövedelemadót fizetne,
• megugró munkanélküliséggel, és akár évi 5,7 millió forint elvesztésével számolhatnak,
• és az egészségügyi ellátás igénybevételéhez a megmaradó bevételeik akár 30-35 százalékát is kifizethetik.

Mindez – mint írták –azt jelenti, hogy hosszú távon, 

egy  csok+-t igénybe vevő, három gyermeket két átlagkeresetből nevelő családot akár ötvenmillió forinttal is megrövidíthet a Tisza Párt gazdasági tervezete.

 De a kevesebb gyerekkel rendelkezők is több (tíz) milliós pénzvesztéssel számolhatnak. Egy ilyen mértékű megszorítás pedig mind demográfiai, mind társadalmi szempontból megrokkantaná az országot. Ellehetetelenülne az otthonteremtés, a gyermekvállalás beláthatatlan anyagi terhekkel járna, a családok pedig tömeges elszegényedéssel néznének szembe.