A megújuló energiaforrások arányának növekedése egyes országokban rendszerszintű kihívást jelent

A megújuló energiaforrások arányának növekedése az egyes országok energiamixében mára rendszerszintű kihívást jelent. Németország rendszere hatalmas, gyorsan zöldülő, de a tárolás és a hálózatfejlesztés nem követi le ezt a gyors ütemet, az osztrák viszont alapvetően a vízenergiára és szivattyús tározókra épülő, exportképes és összességében rugalmasnak mondható.

Illusztráció Forrás: Flickr

– Németország az elmúlt évtizedben a legtöbb zöldenergiát használó rendszert üzembe helyező európai ország lett: 2024-es adatok szerint a német villamosenergia-termelésben a megújulók aránya több mint 63 százalék volt, 2025-ben ez 61 százalékra csökkent, úgy hogy közben húszezer MW nap- és szélerőművi kapacitás került be a rendszerbe – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő néhány olyan országot kiemelve, ahol magas a megújulók részaránya az energiamixben. Ez a zöld részarány nagyon gyorsan nőtt, miközben a rendszerszintű rugalmasság, ami a hálózat, tárolás és magának a piacnak a függvénye, nem minden elemében tudott ugyanebben az ütemben alkalmazkodni. Ráadásul a termelés időjárás és évfüggő is – hívta fel a figyelmet immár nem először a szakértő. 

A megújuló energiaforrások időjárásfüggőek, minél nagyobb arányban részesei az energiamixnek, ez a  tulajdonságuk annál inkább megmutatkozik
Fotó: Nagy Gábor

A német energiarendszer rugalmasságának kulcsa sokáig nem az energiatárolás volt, hanem a piaci integráció (import–export), a gyorsan szabályozható erőművek, valamint a hálózatfejlesztés. Itt érünk el egy kritikus ponthoz: a német energiapolitikát elemezve a „fizikát félretéve” narratíva onnan jön, hogy a politikai célok és a telepítési ütem gyakran gyorsabb volt, mint amilyen tempóban az ellátásbiztonság érdekében a hálózati és tárolási infrastruktúra tudott alkalmazkodni. A német villamosenergia-rendszerben mintegy 188 ezer MW nap- és szélerőművi kapacitás van, miközben a hatalmas rendszerben kevés, mindössze tízezer MW a nagy léptékű energiatárolásra alkalmas szivattyús-tározós erőmű. 

A kép ugyanakkor változik: Európában – és ezen belül Németországban – 2025-ben jelentősen növekedett az akkumulátoros rendszerek telepítésének üteme, de a bővülésnek komoly korlátai vannak (engedélyezés, hálózati csatlakozás, piaci szabályozás). 

Németországban a tárolás felfutása valós trend, de a rendszerátalakítás nemcsak pénz, hanem hálózat, szabályozás és engedélyezés kérdése is. Jelenleg csak mintegy 15 GW az akkumulátoroskapacitás a rendszerben. 

Ausztria ezzel szemben egy másik megközelítést képvisel. Politikai alapon Ausztria is atomellenes – nem üzemeltet atomerőműveket, és a társadalmi konszenzus inkább a megújulók és a hagyományos szektorok kombinációját részesíti előnyben. Ennek eredményeként nagyon erős a vízerőművi bázis: az ország villamosenergia-fogyasztásának zöme megújuló (2025-bena megújulók aránya mintegy 85 százaléka volt a fosszilis részarány pedig 15 százalékot tett ki). A vízerőművek 8500 MW beépített kapacitása mellett mintegy négyezer MW teljesítményt elérő szivattyús-tározós erőmű áll rendelkezésre, amelyek hatékonyan kezelik a termelési ingadozásokat, és növekszik az ipari és a háztartási méretű akkumulátor rendszerek elterjedése is.

Ausztria sem képes teljes mértékben elszakadni a fosszilis alapú áramtermeléstől, és ezen időszakokban importra is szorul. Amikor a tározók vízszintje alacsony, vagy a megújulók átmenetileg nem termelnek elegendő energiát, akkor a gázerőműveket vagy importot kénytelen igénybe venni. Idén február végéig az osztrák villamosenergia-termelésben a fosszilisrészarány 37 százalékra növekedett, a megújulók aránya pedig 63 százalékra esett vissza. 

Ausztria rendszeresen exportálni tudja a megújuló energiából származó feleslegét, amikor az épp rendelkezésre áll, éppen ezért különösen érzékenyen érinti más szomszédos országokkal együtt egy olyan beruházás, mint a Paks II. Atomerőmű Magyarországon, ami hazánk energiaimportját jelentősen mérsékli majd. 

Hárfás Zsolt ismételten hangsúlyozta, a német és az osztrák példa megmutatja, minél magasabb a megújulók aránya, annál inkább szükség van alaperőművekre (atom-és gázerőművek), valamint a rendszer rugalmasságát biztosító tárolókapacitásokra.