A megújuló energiaforrások arányának növekedése egyes országokban rendszerszintű kihívást jelent

A megújuló energiaforrások arányának növekedése az egyes országok energiamixében mára rendszerszintű kihívást jelent. Németország rendszere hatalmas, gyorsan zöldülő, de a tárolás és a hálózatfejlesztés nem követi le ezt a gyors ütemet, az osztrák viszont alapvetően a vízenergiára és szivattyús tározókra épülő, exportképes és összességében rugalmasnak mondható.

Illusztráció Forrás: Flickr

Ausztria sem képes teljes mértékben elszakadni a fosszilis alapú áramtermeléstől, és ezen időszakokban importra is szorul. Amikor a tározók vízszintje alacsony, vagy a megújulók átmenetileg nem termelnek elegendő energiát, akkor a gázerőműveket vagy importot kénytelen igénybe venni. Idén február végéig az osztrák villamosenergia-termelésben a fosszilisrészarány 37 százalékra növekedett, a megújulók aránya pedig 63 százalékra esett vissza. 

Ausztria rendszeresen exportálni tudja a megújuló energiából származó feleslegét, amikor az épp rendelkezésre áll, éppen ezért különösen érzékenyen érinti más szomszédos országokkal együtt egy olyan beruházás, mint a Paks II. Atomerőmű Magyarországon, ami hazánk energiaimportját jelentősen mérsékli majd. 

Hárfás Zsolt ismételten hangsúlyozta, a német és az osztrák példa megmutatja, minél magasabb a megújulók aránya, annál inkább szükség van alaperőművekre (atom-és gázerőművek), valamint a rendszer rugalmasságát biztosító tárolókapacitásokra.