A Közel-Keleten dőlhet el Ukrajna sorsa? Váratlan fordulat jöhet a háborúban

Szombaton vette kezdetét az Oroszlán Üvöltése névre keresztelt, amerikai–izraeli közös hadművelet, ymelynek célja a teheráni nukleáris és rakétaprogram visszavetése. Magyarics Tamás szerint a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e rezsimváltás az országban, majd arra is kitér milyen hatással lehet az iráni helyzet az orosz–ukrán háború alakulására.

Donald Trump és Benjamin Netanjahu Forrás: AFP

Ahogy arról lapunk is beszámolt, szombaton Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok közös katonai műveletet indított az iráni rezsim jelentette fenyegetés megszüntetésére. Az izraeli kormányfő részletezte, hogy az Oroszlán Üvöltése hadművelet elsődleges célja annak megakadályozása, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson. Magyarics Tamást, az ELTE professor emeritusát kérdeztük a közel-keleti helyzet kapcsán, aki az ukrajnai háború lehetséges kapcsolódási pontjairól is szót ejtett. 

Ali Hamenei halála után eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, Irán sorsa az ukrajnai háborúra is hatással lehet
(Fotó: AFP)

A szakértő elmondta, hogy a fő kérdés Irán kapcsán az, hogy lesz-e rezsimváltás, illetve milyen lesz, hogyha lesz, mert az országon belül erős ellenzéket nem nagyon látni. 

Az Egyesült Államokban élő Reza Pahlavi iráni trónörökös nem egy túl népszerű ember Iránban, így sokan nem követnék. Kívülről nagyon nehéz lenne kierőltetni egy rezsimváltást. Az ilyen jellegű próbálkozások már Afganisztánban és Irakban is kudarcot vallottak. Ha nincs egy erős belső ellenzék, akkor nagyon nehéz alternatívát találni

– részletezte az elemző. Kitért rá, hogy azért Irán nem Afganisztán vagy Irak, nagyon erős hadsereggel rendelkezik és jelentős befolyása van a vallási vezetőknek. Sayfo Omar is hasonló véleményen volt, csak ő Venezuelával hasonlította össze az iráni hatalmi struktúrát, mint mondta Irán „nem egy egyszemélyes show”. Ott van egy politikai struktúra és a legvalószínűbb forgatókönyv, ha a legfőbb vezetőt likvidálják, akkor választanak egy új vezetőt, akit a Forradalmi Gárda is támogat.

Magyarics Tamás úgy folytatta, hogy 

a kérdés leginkább az, hogy van-e valamilyen belső ellenzék, akiről nem tudunk, és akikkel az amerikaiak esetleg már tárgyalásokat folytatnak?

Elmondta, hogy sokan azt gyanítják, hogy van valaki (vagy valakik) Iránban, akik segítik az amerikaiakat. 

Irán katonai képességeit most jelentősen meg fogják gyengíteni, a professor emeritus kifejtette, hogy egyrészt a nukleáris képesség megakadályozása, másodszor pedig a rakétaképességek meggyengítése a cél, mivel azokkal állítólag már akár Európát is el tudnák érni. Leszögezte,

a közel-keleti konfliktus közvetetten befolyásolhatja az orosz–ukrán háborút is, mert Irán Oroszország egyik fő fegyverbeszállítója.

A szakértő kifejtette, hogy van némi realitása annak, hogy Irán meggyengítésével az iráni lőszer, rakéta, drón és minden egyéb utánpótlásnak a megszüntetésével Oroszországnak is gyengül a pozíciója. Ha pedig az orosz pozíció meggyengül, akkor kompromisszumképesebb lehet, mivel az orosz–amerikai tárgyalások nem csak az orosz–ukrán háborúról szólnak, hanem egy tágabb stratégiai, globális kérdéskört érintenek. 

Elsősorban nem hiszem, hogy Oroszország ellen irányul az Irán elleni támadás, hanem egy járulékos eredményt hozhat ilyen szempontból, ha az oroszok egyik támogatója kiesik

– részletezte. Azzal folytatta, hogy ezen felül Oroszországra egyik déli szomszédja, egy stabil partnere is kieshet, ami megint csak azt eredményezheti, hogy Oroszországnak át kell gondolni a védelmi és egyéb stratégiáit, mert eddig azzal számoltak, hogy délen egy szövetséges ország fekszik. Hogyha ez a szövetség megszűnik, akkor nyilvánvalóan ott az egész térség kicsit meg fog bolydulni.

Borítókép: Donald Trump és Benjamin Netanjahu (Fotó: AFP)