Utálatos kannibalizmussal esnek hazánknak

Az ellenzék már akkor bejelenti, hogy különjelentést készít a frankhamisítási ügyet vizsgáló bizottságban, amikor még nem is tudja, mi lesz a többségi dokumentumban. A közzétett jelentések nagy eredménye, hogy egyetlen olyan tényt sem tudnak felmutatni, amely a kormányt érő vádakat alátámasztaná. Bethlen István miniszterelnök szerint az a politikus, aki csak kritizálni tud, de cselekedni nem, nem jelent reális értéket. Megalakul a magyar PEN Club a hazai irodalmi élet 25 reprezentánsából. Bemutatják a népszerű zeneszerző, Zerkowitz Béla legújabb operettjét, a Csókos asszonyt.

2026. 03. 03. 5:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Zilahy Lajos. Forrás: Wikipédia

Megalakul a magyar PEN Club a hazai irodalmi élet 25 reprezentánsából – adja hírül a Budapesti Hírlap február 25-én. Miután felmerül, hogy a taglétszámot egészítsék ki, megválasztanak egy bizottságot, ideiglenesen az igazgatóság jogköreivel is felruházva. 

A testület tagjaivá Berzeviczy Albertet, Heltai Jenőt, Herczeg Ferencet, Hevesi Sándort, Radó Antalt, Rákosi Jenőt és Zilahy Lajost választják.

A népszerű zeneszerző, Zerkowitz Béla legújabb operettjének, a Csókos asszonynak a Városi Színházbeli házi főpróbájáról közöl riportot a 8 Órai Ujság február 27-én, amelyet a közönség és a szakma nagy várakozása előz meg. Sebestyén Géza, a színház igazgatója kiadja a főpróba elején a parancsot: „Lélek ez ajtón se be, se ki!” – kezdődik a cikk, majd úgy folytatódik: „a sötét nézőtéren mégis egész sereg színházi ember foglalt helyet, izgatottan és kíváncsian várva az új Zerkowitz-szenzációt. Minden színház képviselve van itt. A színészek este nem jöhetnek el a nyilvános főpróbára, hát most élvezik az új operettet. […] Amikor először lebben szét a függöny, taps hangzik fel már. Csodaszép a díszlet: csupa virág és verőfény. Madárcsicsergés és muzsika: igazi tavasz.” Az utolsó sorban ülő Beöthy László, a neves színigazgató hangosan mondja: „Kevés szebb színpadi képet láttam életemben…” A február 28-i számban a darab szerzőjéről külön is megemlékeznek: „Zerkowitz Bélát nem lehet és nem szabad felfedezni ma. Húsz év óta a legnépszerűbb komponistája ő Budapestnek és azok a nóták, amelyek legújabb operettjében visszatérnek: ma is oly populárisak, amilyenek voltak annak idején, amikor a bécsi gassenhauert ( utcai sláger németül – a szerző) futamították meg az orfeumok színpadáról, a zongorák kottatartóiról, a gramofonok lemezeiről és a szívekből. 

Utánzónak és utánérzőnek mondották akkor és azontúl Zerkowitz Bélát. Azóta bebizonyosodott, hogy voltaképpen őt utánozzák sokan ebben a városban: az övénél jóval kevesebb invencióval, tehetséggel, dallambőséggel és – szerencsével. 

Mert szerencse is kell ahhoz, hogy valaki úgy befészkelhesse magát a közönség szívébe-kegyébe, mint Zerkowitz Béla. De hogy méltán foglal helyet ott, azt ez az új partitúra bizonyítja legjobban.” 

Borítókép: Az 1911-ben épült Népopera, amely 1917-től Városi Színház, ma pedig Erkel Színház néven működik (Forrás: fszekonline.fszek.hu)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.