Európa újabb migrációs hullámtól tart, Irán nem tárgyal

Miközben Teherán egyértelművé tette, hogy nem kíván tárgyalóasztalhoz ülni Washingtonnal, az európai politikai körökben egyre többen attól tartanak: az eszkaláció újabb, tömeges migrációs hullámot indíthat el a kontinens irányába. A közel-keleti konfliktus így nem csupán regionális biztonsági kérdés, hanem Európa jövőjét is közvetlenül érintő kihívássá válhat.

Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL Forrás: NurPhoto

Irán biztonsági tanácsának vezetője, Ali Larijani egyértelművé tette: Teherán nem kíván egyeztetni Washingtonnal, írja az Origo.

Ali Larijani Irán biztonsági tanácsának vezetője (Fotó: Képernyőkép)

Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal

– írta az X közösségi oldalon. Az iráni politikus visszautasította azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint iráni tisztviselők megpróbálták volna felvenni a kapcsolatot az amerikai kormánnyal.

Ali Larijani: Iran will not engage in any form of negotiations with the United States.

Earlier, Al Jazeera, citing The Wall Street Journal, had claimed that the Secretary of Iran’s Supreme National Security Council had initiated new efforts to resume talks with Washington. pic.twitter.com/3hEdlrUlAk

— Iran Military Monitor (@IRIran_Military) March 2, 2026

Migrációs hullámra figyelmeztetnek, milliók indulhatnak útnak

Elhúzódó migrációs válságot hozhat az iráni háború. Még ha a fegyveres konfliktus el is csitul, a gazdasági és biztonsági helyzet romlása miatt több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak.

Emellett radikális csoportok Európában is akcióba lendülhetnek. Komoly veszélyben lehetnek azon európai országok állampolgárai, amelyek korábban megnyitották kapujukat az illegális bevándorlók előtt. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy Irán maga is menekültbefogadó ország. Az UNHCR adatai szerint mintegy 800 ezer regisztrált menekült – döntő többségük afgán – él az országban, emellett körülbelül 2 millió, okmány nélküli afgán tartózkodik Iránban. Más becslések a teljes afgán jelenlétet 4–4,5 millió főre teszik. Irán az elmúlt években több százezres nagyságrendben deportált afgán állampolgárokat; 2024-ben mintegy 750 ezer kitoloncolás történt. Ha a konfliktus vagy a kialakuló káosz miatt az állam rendészeti kapacitásai a belső biztonság fenntartására összpontosulnak, miközben a gazdasági nyomás erősödik, az afgán menekültek is növekvő számban indulhatnak el Európa felé.

A német Bundestagban a SPD külpolitikai szóvivője, Adis Ahmetovic is arra figyelmeztetett: egy újabb közel-keleti háború tömeges migrációs hullámot indíthat el Európa felé, írja a Tagesschau. A Stern magazinnak adott nyilatkozatában Ahmetovic emlékeztetett:

A történelemben minden közel-keleti háború hatalmas menekültáradatot hozott – Irak, Szíria, Líbia.

Hozzátette: akár milliók is elindulhatnak Európa irányába.

Most éppen a migráció európai rendezésén dolgozunk. Ez most sokkal nehezebb lesz: vajon felkészült-e Európa egy újabb tömeges migrációra? Nem hiszem

– tette hozzá.

Adis Ahmetovic, az SPD parlamenti képviselője (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Thomas Trutschel)

Ahmetovic szerint bár Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hamenei bukása új helyzetet teremthet, komoly veszélyekkel is jár. Úgy fogalmazott: egy 90 milliós, soknemzetiségű államban akár polgárháború is kitörhet, ami az egész régiót lángba boríthatja, ennek pedig közvetlen következményei lennének Németországra és Európára nézve.

Orbán Viktor új migrációs hullám veszélyére figyelmeztetett

Orbán Viktor miniszterelnök soproni fórumán a kialakult helyzet veszélyeire figyelmeztetett. Mint mondta, a világ egyre instabilabb, és ennek következményeire Magyarországnak is fel kell készülnie.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus új migrációs hullámot indíthat el Európa felé.

− Most a Közel-Keleten is háború van. Senki sem tudja, hogy az elhúzódó katonai konfliktus milyen bevándorlási problémákat okoz. Irán egy 90 milliós ország. Ha onnan megindulnak, következő Törökország, és már itt vannak a Balkánon, és itt vannak a mi kerítésünknél − mondta a miniszterelnök, hozzátéve:

Észnél kell lenni, nem a kockáztatás időszakát éljük.

 

Újabb támadások és halálos áldozatok

Az iráni állami média szerint az ország nyugati részét ismét légitámadás érte. A jelentések alapján legalább három ember meghalt a nyugat-iráni Sanandadzs városában ért csapások következtében, több lakóépület is megsérült. A halálos áldozatok száma még emelkedhet. Nem sokkal később a közép-iráni Jazd tartományból is támadásokról érkeztek hírek. Közben a térség más pontjain is folytatódnak a harcok. Libanoni közlések szerint izraeli csapásokban – amelyeket a Hezbollah támadásai előztek meg – legalább 31 ember vesztette életét.

A Perzsa-öböl menti Kuvaitban sajtójelentések szerint lezuhant egy amerikai vadászgép. A hírek szerint az F–15-ös típusú harci gép személyzete időben katapultált.

A CNN beszámolója szerint a zuhanás néhány kilométerre történt az Ali al-Salam amerikai légibázistól. Hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett az esetről.

Brüsszel kiáll Ciprus mellett

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen biztosította az uniós tagállamokat támogatásáról, miután dróntámadás érte a brit légierő egyik ciprusi támaszpontját.

I talked with President @christodulides who briefed me on the single incident that occurred shortly after midnight involving an unmanned aerial vehicle targeting the British base in Akrotiri.

While the Republic of Cyprus was not the target, let me be clear: we stand…

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) March 2, 2026

Von der Leyen az X-en közölte: bár a Ciprusi Köztársaság nem volt közvetlen célpont, az Európai Unió „közösen, határozottan és egyértelműen” kiáll minden tagállama mellett.

Borítókép: Ali Hamenei ajatollah képét tartják sírva Irán korábbi legfelsőbb vezetőjének a tiszteletére rendezett rendezvényen 2026. március 1-jén (Fotó: NurPhoto/AFP/Fadel Itani)