Istennel a hazáért és a szabadságért: kezdődik a Rákóczi 350 emlékév

A magyar függetlenség nem alku tárgya – ez a legfontosabb üzenete a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából indított emlékévnek. A Habsburg Történeti Intézet, a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség és a Teleki László Alapítvány összefogásával megvalósuló programsorozat célja, hogy a vezérlő fejedelem öröksége ne csupán történelmi emlék, hanem a nemzeti szuverenitás megőrzésének ma is élő szimbóluma legyen a Kárpát-medence egészében.

Fotó: Mirkó István

Harminc hazai és határon túli helyszín, félszáz tudományos és kulturális rendezvény, rendhagyó történelemórák és több ezer fiatalt megmozgató zarándoklatok – röviden így foglalható össze a Rákóczi 350 – a szabadság fejedelme emlékév programja. A Habsburg Történeti Intézetben megtartott eseményen elhangzott: II. Rákóczi Ferenc alakja a magyar szabadság eszményének olyan megkerülhetetlen oszlopa, amely évszázadok óta formálja identitásunkat.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke (Fotó: Mirkó István)

Őze Sándor, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója beszédében rámutatott: 

a fejedelem számára a hit, az erkölcs és a haza szabadsága elválaszthatatlan egységet alkotott.

A szuverenitás nem ajándék, hanem áldozat

A professzor emlékeztetett, hogy Rákóczi már a szabadságharc hajnalán, a brezáni pátenssel zászlaja alá hívta az ország minden hazáját szerető rendjét, nemest és nemtelent egyaránt. Nem engedte, hogy a Magyar Királyság a Habsburg Monarchián belül jogfosztott, kisemmizett tartománnyá süllyedjen.

A történész kiemelte a fejedelem nemzetközi politikai éleslátását is: Rákóczi tudatosan törekedett arra, hogy Magyarországot és Erdélyt szuverén államként ismerjék el az európai udvarok. Hitt abban, hogy a magyar ügy az európai erőegyensúly szerves része. 

A vezérlő fejedelem fellépése, élettörténete arra emlékeztet minket, hogy a szuverenitás nem ajándék, hanem folyamatos önfeláldozás és bátor kiállás eredménye

– fogalmazott Őze Sándor. Az intézet az év során tudományos konferenciákkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és egy készülő kötettel járul hozzá ahhoz, hogy Rákóczi képe a XXI. században is tisztán éljen a fejekben.

A programok egyik csúcspontja március 27-én, a fejedelem születésnapján lesz. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta, hogy 

ezen a napon egyedülálló, 160 órányi kulturális tartalommal készülnek a Kárpát-medence 26 pontján. 

A népi kézművesség, a táncházak és a zenés gálaműsorok révén a rákócziánus hagyományok megelevenednek minden magyar vármegyében, valamint a külhoni területeken: Borsitól, Kassán, Beregszászon, Szatmárnémetin, Nagyváradon és Marosvásárhelyen át egészen a délvidéki Óbecséig. A cél az, hogy a helyi közösségek maguk hozzák felszínre és mutassák be a környezetükben élő Rákóczi-emlékeket, legyen szó dalokról, táncokról vagy tárgyi örökségről.

Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója (Fotó: Mirkó István)

A Rákóczi Szövetség az ifjúság megszólítására helyezi a fókuszt. Csáky Csongor elnök bejelentette: március 27-én ötezer középiskolás diák tölti meg a budapesti Kossuth teret, hogy „kurucos hangulatban”, közösen ünnepeljék a fejedelem születésnapját. A szövetség egyik legfontosabb küldetése, hogy a diákok számára élménnyé tegyék a Rákóczi-emlékhelyek felkeresését. A nyár folyamán a sátoraljaújhelyi Rákóczi-táborban – amely a magyar kormány támogatásával újult meg – több mint húszezer fiatalt várnak a világ minden tájáról. E helyszínen is meghatározó hangsúlyt kap majd a fejedelem kultusza.

Zarándoklat Borsiba és az emlékezet busza

Az emlékév fontos bázisa a felújított borsi kastély a Felvidéken, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, ami alig öt kilométerre található Sátoraljaújhelytől. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója felidézte: az uralkodóházi fészek 2021-es újjászületése óta a Bodrogköz kulturális központjává vált. Március 22-én külön zarándokvonat indul Budapestről Borsiba, amelyen idén több száz diák is helyet kap. Egy kiállító autóbusz is járja majd a kistelepüléseket, szám szerint háromszázat, eljuttatva a borsi tárlat tömörített anyagát oda is, ahonnan nehezebb eljutni a múzeumokba.

Ugron Zsolna, az esemény háziasszonya és a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója emlékeztetett: Rákóczi emlékezete ma is élő erő, amely arra tanít, hogy a magyar szabadság nem alku tárgya.