Osztrák érdekeket sért Paks II, ezért támadják folyamatosan

Közvetett és közvetlen módon 2014 óta támadja a paksi bővítést Ausztria. A lapunknak nyilatkozó szakértő figyelmeztetett: azok, akik külföldön és itthon a két új paksi blokk megépítését próbálják megakadályozni, súlyosan veszélyeztetik Magyarország hosszú távú ellátásbiztonságát, ami nemzetbiztonsági kérdés.

Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő már korábban is többször beszélt arról, harmadik atomerőmű is szükséges Magyarországon, Paks2 pedig már most szükség lenne Fotó: Lou Benoist Forrás: AFP

Az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. Ennek ellenére a nemzeti érdekeket szolgáló Paks II projektet 2014 óta közvetlenül és közvetett módon folyamatosan támadja Ausztria, miután félti az olcsó áramot termelő konkurenciától a saját energiapiacát és a stabil magyarországi exportját – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy az Európai Bíróság nemrég osztrák indítványra megsemmisítette az Európai Bizottság 2017 márciusában meghozott határozatát, amely jóváhagyta az állami támogatást a Paks II Atomerőmű két új, orosz VVER–1200 típusú blokkjának megépítéséhez. Ezt követően a magyar és az orosz fél is kinyilvánította, hogy a magyar érdekeknek megfelelően tovább kívánják folytatni a Paks II atomerőmű megvalósítását. Folyamatosak az engedélyezési eljárások, a telephelyen az első beton öntéséhez szükséges előkészületek zajlanak, és Oroszországban a terveknek megfelelően halad a nagyberendezések gyártása.

Ausztriának nem érdeke a paksi beruházás, hiszen jelentős áramimportot tud majd kiváltani, és már most szükség lenne rá.
Fotó: MTI/Jánossy Gergely

Hárfás Zsolt ennek kapcsán emlékeztetett, a magyar ellenzéki pártok és politikusok, illetve a civil szervezetek részben nyílt, részben burkolt osztrák pénzügyi támogatással támadják a két új paksi blokk megépítését. Nem véletlenül: Ausztriának ugyanis az a hosszú távú érdeke, hogy Magyarországon megmaradjon az eddigi jelentős import. Az idén augusztus végéig Ausztria felől érkezett a hazai fogyasztáshoz szükséges villamos energia mintegy tíz százaléka. Ha megnézzük a konkrét adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy az osztrákok felől érkező importcsúcs a mai napig mintegy 1800 MW volt. Ausztriának ezért nem érdeke az, hogy a jövőben olcsóbban és klímabarát módon villamos energiát termelni képes Paks II atomerőmű megépüljön folyamatosan 2400 MW teljesítményt biztosítva.

Hazánk számára nemzetstratégiai kérdés a Paks II atomerőmű megvalósítása, hiszen a jövőben az áramigények jelentősen növekedni fognak, döntően az e-mobilitás, a hőszivattyús rendszerek elterjedése, valamint az ország újraiparosítása miatt. Emellett már most is jól látható, hogy folyamatosan növekszenek itthon a téli és a nyári rendszerterhelési csúcsok, miközben a hatalmas naperőművi kapacitásoknak megfelelően hazánk egyre többször kerül exportpozícióba, viszont ha lemegy a nap vagy az időjárás, illetve az évszakok miatt kevesebb a megújulók termelése, akkor jelentős, éves szinten a fogyasztás mintegy negyedét kitevő importra szorulunk, ami már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Az európai villamosenergia-rendszer viszont egyes időszakokban már most is kapacitáshiányos, és egyre gyakrabban találkozhatunk ezért drámai tőzsdei árakkal – magyarázta Hárfás Zsolt.

A Paks II atomerőmű létjogosultságát támasztja alá az is, hogy szeptember közepéig már mintegy 2500 olyan negyedórás időszak volt itthon, amikor az import meghaladta a majdani két új blokk 2400 MW-os teljesítményét. 

A Paks II atomerőmű nemzetstratégiai szerepe nem csak abból adódik, hogy a megépítését követően minimum hatvan éven keresztül biztosít majd olcsó, klímabarát áramot a lakosságnak és az iparnak. A stratégiai szerepét jelezi az is, hogy jelentős számú munkahely megteremtésével, gazdaságélénkítéssel, regionális infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel jár együtt a projekt. A hazai cégek kivételes lehetőséghez jutnak, hiszen az orosz–magyar kormányközi megállapodás értelmében a beruházás értékének akár negyven százalékát kitevő munkát magyar beszállítók végezhetik, ami jelentős árbevételt jelent számukra, emellett pedig adóbevételt is biztosít az államnak. Energetikai és klímavédelmi hozadéka a beruházásnak, hogy éves szinten négymilliárd köbméter földgáz felhasználását lehet általa elkerülni, illetve évente 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet megtakarítani – tette hozzá Hárfás Zsolt.