Béremelési hullám jön: nemcsak a minimálbéresek járnak jól

A legkisebb keresetek emelkedése közvetve az egész gazdaságot húzza. Kiemelkedő, hogy a minimálbér reálértéken is jelentős mértékben növekedett. Számos juttatás összege is változik a legalacsonyabb jövedelem emelkedésével, hiszen az összeg kiszámításához ez adja a szorzót.

Jelentős segítséget kapnak a hazai vállalkozások 2026-ban is, a fix 3 százalékos hitel több területen nyújthat segítséget Forrás: MN

A garantált bérminimum 2026-ban 7, míg a minimálbér 11 százalékkal lesz magasabb a 2025-ösnél. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban a minimálbér havi összege bruttó 322.800 forint lesz, míg 2025-ben még 290.800 forint volt. A garantált bérminimum összege 373 ezer forintra emelkedik az egy évvel korábbi 349 ezer forintról. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére elmondta, mikroszinten a garantált bérminimum 2-3-szor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér, így egyéni szinten ez talán fontosabb a kettő közül. Ugyanakkor, amint a 2025-ös folyamatok rámutattak, sokan mégis a minimálbért tekintik irányadónak, Az átlagos béremelkedés tehát valahol e két érték között lehet – nem kizárt, hogy meghaladja a 2025-ös 9 százalékos szintet.

A minimálbér reálértéken is érezhetően növekszik, ez pedig közvetve szinte mindenre kihat - pozitív értelemben
Fotó: Teknős Miklós

Itt érdemes felidézni az elemző korábbi szavait, miszerint 4-4,5 százalék közé várható inflációval számolva (attól függően, hogy velünk marad-e az árrésstop), érdemes megvizsgálni, hogy a 7 és a 11 százalékos emelés pontosan mit is jelent. A számokat összevetve láthatjuk, hogy

• a garantált bérminimumnál közel 2-3,
• a minimálbérnél pedig 6-7 százalékos reálbér-növekedést jelent a 2026-ra szóló megállapodás.

Az utóbbi mindenképpen szép érték – különösen akkor, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek stagnáló gazdaságát, a cégek nehéz helyzetét. Az előbbi nem kiemelkedően magas, de összhangban van a jövő évre várható 2-3 százalékos növekedéssel. Regős Gábor 2,5 százalékot valószínűsít.

A legkisebb keresetek emelése azért is fontos, mert a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének jelentős befolyása van a gazdaság szélesebb rétegeire is. A nagyobb béremelés tudja élénkíteni a gazdaságot a bérdinamika erősítésén keresztül, amely a háztartások jövedelmi helyzetének javítása révén döntően a fogyasztásban csapódik le. A fogyasztás fokozódása pedig visszahat a vállalati szektor helyzetére is, a kereslet élénküléseként jelenik meg. A pozitív hatások feltétele ugyanakkor, hogy a vállalatok – elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások – ki tudják gazdálkodni a béremelkedést, és az ne járjon elbocsátásokkal, illetve jelentős áremelkedéssel.

Ami a minimálbérhez kapcsolódik

Nem csupán a legkisebb keresetek mértéke változik, hanem egyes juttatások mértéke is e jövedelmekkel összhangban emelkedik. A garantált bérminimum összege hét százalékkal emelkedik, a minimálbéré 11 százalékkal. Bérezés szempontjából az előbbi nagyjából háromszor több munkavállalót érint. A minimálbér az, amihez számos juttatás vagy annak felső határa is kötődik.

• a táppénz, 21500 forintra
• a gyermekgondozási díj, 451900 forintra
• a diplomás gyed, 226000 forintra alapképzés, és 261200 forintra mesterképzés esetén
• a gyermekek otthongondozási díja, 322800 forintra
• a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezmény összege és
• az álláskeresési járadék összege. 64600, illetve 10800 forintra nő.

Szintén írtuk, a minimálbérhez kötött közterhek közül a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 2400, az alkalmi munka esetében 4800, míg a filmipari statiszta esetében 9700 forintra emelkedik a fizetendő napi közteher mértéke.

Nem minden juttatás kötődik ugyanakkor a legkisebb keresetekhez. A fegyverpénzt 2026. februárjában kapják kézhez az érintettek. Ez a jogosultak 6 havi illetményének megfelelő összeg – emlékeztetett Regős Gábor. A jogosultak körét a rendőrök, katonák, katasztrófavédők, pénzügyőrök, valamint a határvadászok és a tisztjelöltek jelentik, azaz összességében nagyjából nyolcvanezer munkavállalót érint. Ebből következően a kereseti statisztikában is okozni fog egy látható kiugrást. Ennek mértéke kapcsán érdemes a 2022-es esetet előidézni a vezető közgazdász szerint. Ekkor januárban 14,5, februárban 31,4, míg márciusban 17,2 százalék volt az átlagbérek növekedése, azaz a fegyverpénz egy nagyjából 15 százalékpontos ugrást okozott.

Szintén februárban érkezik a teljes 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj egyheti összege.

A jövőre ugyancsak megmaradó 3 százalékos kedvezményes hitelkamat (a kedvezményes hitelkamat azt jelenti, hogy a piaci kamat és ezen kamatszint közötti kamatot az állam fizeti a vállalkozás helyett) a Széchenyi Kártyaprogram része. A Széchenyi Kártyaprogram több éve működő program, változás legfeljebb a kondíciókban történt. A legutóbbi ilyen változtatás volt a kamatok 3 százalékra a likviditási típusú konstrukciók esetében – a beruházásoknál már korábban is ez a kamatszint volt érvényben. A hitelnek nincs meghatározott végső dátuma, ám ez nem jelenti azt, hogy a végtelenségig igényelhető lesz, de egyelőre nem tudunk arról, hogy kivezetnék.

A 35 éven aluli munkavállalóknak adható lakhatási támogatás havi összege legfeljebb 150 ezer forint lehet, így az éves keret 1,8 millió forintot ér el. A támogatás béren kívüli juttatásnak minősül, így utána személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A támogatást a lakásbérleti díj fizetéséhez vagy a lakáscélú hitel törlesztéséhez lehet igénybe venni.

A pedagógusok bére pedig jövőre várhatóan 9-10 százalékos mértékben emelkedik, attól függően, hogy ki milyen kategóriában van.