Széles rétegekre is hatással lesz a bérmegállapodás, nem csak a legkisebb keresetűekre

Még annál is nagyobb a szerepe a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének, mint elsőre tűnik. A bérmegállapodás hatása közvetve a teljes gazdaságra kihat, a minimálbér reálértékének emelkedése pedig kifejezetten szép érték.

Fotó: Csudai Sándor

Megszületett a megállapodás a munkaadók és a munkavállalók között, ezt hivatalosan is bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön. A megállapodás értelmében 2026. január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, bruttó 322 800 forintra emelkedik, a szakmunkás minimálbér (garantált bérminimum) 7 százalékkal, bruttó 373 200 forintra nő.

Jelentős hatása lesz a bérmegállapodásnak
Fotó: Teknős Miklós

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát elengedhetetlenül szükséges – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy nem csak az uniós előírások miatt, amelyek a minimálbér és az átlagbér arányára vonatkoznak. A minimálbér és a garantált bérminimum az egyik hajtóereje a bérnövekedésnek, ami szükséges a bérek felzárkóztatásához és a vásárlóerő növeléséhez – végső soron a jólét elősegítéséhez. Ez csak az egyik eszköz, egy másik pedig a munkaerőpiac feszessége, azaz inkább a munkaerőhiány legyen jellemző a gazdaságban, hogy a cégeket a piac rákényszerítse a béremelésre. Ez ugyanakkor nem váltja ki a minimálbér emelését, hiszen ez a feszesség az ország minden részében sosem tud egyszerre jelen lenni – fejtette ki az elemző.

Figyelembe véve a jövő évi 4-4,5 százalék közé várható inflációt (attól függően, hogy velünk marad-e az árrésstop), érdemes megvizsgálni, hogy a 7 és a 11 százalékos emelés pontosan mit is jelent. A számokat össszevetve láthatjuk, hogy

• a garantált bérminimumnál közel 2-3, 
• a minimálbérnél pedig 6-7 százalékos reálnövekedést jelent a jövő évi megállapodás.

Az utóbbi mindenképpen szép érték – különösen akkor, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek stagnáló gazdaságát, a cégek nehéz helyzetét. Az előbbi nem kiemelkedően magas, de összhangban van a jövő évre várható 2-3 százalékos növekedéssel – ezt tehát, ami jóval több munkavállalót érint, a cégeknek azért tudniuk kell teljesíteni – jelezte Regős Gábor. Fontos lesz emellett még az átlagbér és a mediánbér növekedése is – ezek az elemző várakozásai szerint valahol a két legkisebb bér növekedése között emelkedhetnek, talán egy 9-10 százalékos bővülés tűnik a legvalószínűbbnek.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunknak úgy fogalmazott, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének jelentős befolyása van a gazdaság szélesebb rétegeire is. A nagyobb béremelés tudja élénkíteni a gazdaságot a bérdinamika erősítésén keresztül, amely a háztartások jövedelmi helyzetének javítása révén döntően a fogyasztásban csapódik le. A fogyasztás fokozódása pedig visszahat a vállalati szektor helyzetére is, a kereslet élénküléseként jelenik meg. A pozitív hatások feltétele ugyanakkor, hogy a vállalatok – elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások – ki tudják gazdálkodni a béremelkedést, és az ne járjon elbocsátásokkal, illetve jelentős áremelkedéssel. Molnár Dániel hangsúlyozta, emiatt kiemelten fontos, hogy a legkisebb keresetek emelése a szociális partnerekkel (munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet) együttműködésben menjen végbe, mert ők látják pontosan az érintett szektor teherbíró képességét.