Mi húzza a gazdaságot 2026-ban az elemzők szerint – itt vannak a válaszok

A háború vagy béke kérdése nagyban meghatározhatja a következő év, évek gazdasági folyamatait is. A folyamat többrétű, rövid- és hosszú távú hatások formálják a gazdaságot, azonban a lapunknak nyilatkozó elemzők bizakodóak, 2,5 illetve 2,7 százalékos éves bővülésre számítanak 2026-ban.

A fogyasztás bővülése illetve annak gazdaságélénkítő hatása az, amire mindkét elemző számít Fotó: Kurucz Árpád

Amiben mindenképp bízhatunk, az a fogyasztás – ez eddig is húzta a gazdaságot és várhatóan 2026-ban is húzza majd: 2026-ban a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedik. Az utóbbi érint sokkal több munkavállalót, mégis sokszor az előbbit tekintik irányadónak a piacon. Szintén a fogyasztás bővülésének irányába hatnak a különböző kormányzati stimulusok, fiskális lazítások. Ilyen például a fegyverpénz, a családi adókedvezmény emelése, az szja-mentességek, a 14. havi nyugdíj első részlete. Ezek mindegyike tudja majd serkenteni a fogyasztást, ami így az első negyedévben magas szinten lehet.

Mindezek alapján 2026-ra egy 2,5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít Regős Gábor, aki szerint a választásokhoz kapcsolódó bizonytalanságról és a forintárfolyam, illetve az infláció kérdéséről sem szabad megfeledkeznünk.

Rövid- és hosszú távú hatások 2026-tól

Molnár Dániel lapunk megkeresésére azt mondta, decemberi előrejelzésük szerint jövőre a gazdaság 2,7 százalékkal növekedhet. Indoklásában kifejtette, a békekötés gazdasági hatásait szerinte érdemes rövid távú, azonnali hatásokra, illetve hosszabb távú, lassabban realizálódó következményekre érdemes bontani, amelyek sokszor pont a rövid távúakból következnek.

• A rövid távú hatások között megjelenik az erősebb forintárfolyam. A geopolitikai konfliktusok rendszerint rontják a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, amely így negatívan érinti a feltörekvő piaci devizákat, a háború lezárásával ez a folyamat fordulna vissza. Kedvező hatást gyakorolna a békekötés ezen felül az energiaárakra is, a világpiaci olajárak és a tőzsdei gázárak még tovább csökkennének. Ezek lennének a gyakorlatilag azonnal, a békekötést követően megjelenő hatások, amelyek viszont fokozatosan tovagyűrűznének a gazdaság szegmenseibe, tartósan kedvezőbb folyamatokat eredményezve – magyarázta. Például az erősebb forintárfolyam az importárakon keresztül közvetlenül befolyásolná nemcsak a fogyasztói árakat, hanem a vállalatok költségeit is. Az alacsonyabb infláció fogyasztói oldalon magasabb fogyasztási szintet tesz lehetővé, míg a vállalatok az importköltségek csökkenése révén felszabaduló forrásokat visszaforgathatják a működésbe beruházások, béremelések révén. Ezzel egyidejűleg a kockázatok kiárazódása a jegybank számára is lehetővé tenné, hogy mérsékelje a kamatokat anélkül, hogy erre a piac negatívan reagáljon, romoljon a jegybanki hitelesség és így a forintárfolyam gyengüljön.
• Az energiaárak esetében is hasonlóak az alapvető folyamatok: a költségek csökkenése forrásokat szabadít fel és így mozgásteret nyit a vállalatok oldalán a fejlesztésekre. Az alkalmazkodás ugyanakkor itt jóval lassabb, a tőzsdei energiaárak csak késleltetve gyűrűznek be a belföldi piaci árakba, emiatt a hatás elnyújtott lehet, akár éves időtávon jelentkezik csak.
• A harmadik csatorna, amelyen keresztül hosszabb időtávon támogathatja a gazdasági növekedést a békekötés, az a piaci hangulat, a gazdasági szereplők közérzete. A háború közelsége, a napi szinten szembejövő negatív hírek befolyással vannak a döntésekre, a fogyasztókat és a vállalatokat is óvatosabbá teszik. A pozitív fordulat így pont ellenkező hatással járhat, javulhat a háztartások fogyasztási hajlandósága, miközben a vállalatok bátrabban mernek majd beruházni, ez pedig a gazdasági aktivitásban is lecsapódhat.

Mindezen gazdasági hatások viszont nemcsak a magyar gazdaságot érintenék, hanem az EU más országaiban is megjelennének. Ezáltal pedig a külső kereslet is erősödne, amely az exportdinamikán keresztül biztosítana további támaszt, lábat a gazdasági növekedésnek.

Tartós konfliktus esetén viszont a gazdasági bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság is velünk marad, a magasabb energiaárak tartósan visszafogják a gazdasági növekedést, miközben az óvatossági motívum a vállalatokat változatlanul a kivárásra, a beruházások elhalasztására ösztönzi. Békekötés nélkül a visszafogott gazdasági növekedés konzerválhatja az EU versenyképességi problémáit is, egyúttal a magyar gazdaság felzárkózása sem tud majd folytatódni. A két elemző szavaiból kitűnik, nem véletlenül szorgalmazza a magyar kormány a mielőbbi békekötést.