A brit bíróság döntött, nem büntethető a Korán-égetés

Nagy-Britanniában precedens értékű ítéletet hozott a legfelsőbb bíróság. A brit ügyészség még korábban vádolt meg egy férfit, aki egy tiltakozás során felgyújtotta a Korán egy példányát. Most a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a szólásszabadság elsőbbséget élvez.

Fotó: TOBY SHEPHEARD Forrás: AFP

Döntést hozott a brit legfelsőbb bíróság annak a férfinak az ügyében, akit azután fogtak perbe, miután egy tiltakozás során felgyújtotta a Korán egy példányát a török konzulátus előtt. A brit ügyészség szerint a cselekedet kimerítette a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát, azonban a bíróság máshogy látta – írja az Origo. 

A brit legfelsőbb bíróság szerint az istenkáromlást továbbra sem büntetik az ország törvényei 
Fotó: SEIYA TANASE / NurPhoto

Nemrég lezárult a bírósági pere annak a férfinak, aki tiltakozásból egy Koránt égetett el a török konzulátus épülete előtt. Habár az iszlám egyre nagyobb teret nyer Nagy-Britannia területén, a bíróság álláspontja szerint a brit jog továbbra sem ismeri az istenkáromlást mint büntetőjogi tényállást.

Az 51 éves, örmény-kurd származású törökországi menedékkérőt, Hamit Coskunt 2025 júniusában ítélték el a westminsteri bíróságon vallási indíttatásból elkövetett közrendi szabálysértés miatt, az 1986-os közrendi törvény 5. szakasza alapján. A férfi a vádak szerint egy önálló tüntetés keretében felgyújtotta a Korán egy példányát, miközben azt ordította, hogy a „francba az iszlámmal”.

A férfit ugyan perbe fogták, azonban több, a szólásszabadságot védő szervezet már akkor jelezte, hogy jogellenesnek tartják az eljárást. A bíróság pedig végső soron velük értett egyet. 

A törvényünk nem tekinti istenkáromlásnak. A Korán elégetése olyan cselekedet lehet, amelyet sok muszlim kétségbeesetten felkavarónak és sértőnek találhat, a büntetőjog azonban nem olyan mechanizmus, amely megpróbálja elkerülni az emberek felháborodását

– fogalmazott a bíró az ítélethirdetés során.

Az ügyészség azonban nem volt elégedett a döntéssel, és a legfelsőbb bíróságon támadta meg az ítéletet. A bíróság most elutasította a fellebbezést, kijelentve: „Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a bíróság bármilyen lényeges tényezőt figyelmen kívül hagyott volna, vagy bármilyen lényegtelen tényezőre támaszkodott volna a bizonyítás során.”

Egyúttal hozzátették, hogy a férfi viselkedése lehet rendzavaró, és valószínűleg riadalmat vagy nyugtalanságot okozott, de ettől még nem minősül bűncselekménynek. A döntést üdvözölte a Nemzeti Szekuláris Társaság, amely szerint ezzel sikerült megakadályozni azt az elhibázott kísérletet, hogy a hátsó ajtón keresztül istenkáromlási törvényt vezessenek be.

„A büntetőjog a bajtól védi az embereket, nem a sértődéstől” – írta a társaság közleményében. 

Nagy-Britannia az elmúlt időszakban számtalan kritikával nézett szembe – többek között olyan arab országok részéről is mint az Egyesült Arab Emírségek – miután az egyetemeken egyre nagyobb teret nyer az Muszlim Testvériség. A szervezetet már régóta vádolják azzal, hogy a sebezhető fiatalokat a vallás fanatizmus irányába tolják, miközben az Európai Unió támogatásaiból egy olyan hálózatot építenek, amely végső soron a politikával szeretné elérni a dzsihád céljait. 

A mostani bírósági ítéletet többen is úgy értelmezik, mint apró győzelem az állam és a vallás összekapcsolására tett lépések ellen. 

Borítókép: A brit legfelsőbb bíróság épülete (Fotó: AFP)