Törökország iráni menekülthullámra készül

Törökország az iráni háború eszkalációja miatt újabb, akár egymilliós menekülthullám lehetőségére készül, miközben már most is a világ egyik legnagyobb befogadó állama. Ankara a korábbi „nyitott ajtók” politikájával szakítva határzárakkal, pufferzónákkal és rendkívüli intézkedésekkel igyekszik megelőzni, hogy a konfliktus következményei tovább destabilizálják az országot és Európa irányába tereljék a migrációs nyomást.

Illusztráció: Menekültek Forrás: AFP

Törökország közel 2,3 millió szíriai menekültnek ad otthont, rajtuk kívül körülbelül 170 000 más nemzetiségű menekült él az országban.

Különösen magas az irániak száma: a török belügyminisztérium adatai szerint több mint 76 000 iráni állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel; mellettük mintegy tízezren diák vagy munkavállalói vízummal, illetve menekültstátussal tartózkodnak az országban – mutat rá az elemzés.

A török kormány attól tart, hogy az iráni háború következtében tömegesen érkezhetnek a menekültek a török–iráni határra. 

Ankara már 2003-ban megtapasztalta az Egyesült Államok vezette iraki háború, majd a 2011–2024 közötti szíriai polgárháború destabilizáló hatásait. A konfliktusok következtében menekültek százezrei érkeztek Törökországba, a háborúk pedig olyan kulcsfontosságú ágazatokban okoztak zavarokat, mint az energiapar és a kereskedelem.
Ankara a legrosszabb forgatókönyvre készül, amely szerint egymillió menekült is érkezhet Iránból Törökországba – elsősorban olyan afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget. 

A menekülthullám lehetőséget biztosítana a radikális csoportok számára az Európába való beáramlásra is.

– figyelmeztet a Migrációkutató Intézet.

 Az Iránban tartózkodó menekültek száma az elmúlt hónapokban folyamatosan változott Teherán szigorodó kitoloncolási politikája következtében. A Displaced International nevű jogvédő szervezet 2026. januári adatai szerint több mint négymillió afgán állampolgárra várhat kitoloncolás. Egy újabb migrációs nyomás fokozná a terheket a már így is magas inflációval és lassú növekedéssel küzdő török gazdaságon.

Egy újabb menekülthullám esetén a török kormány eleget tenne humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, ugyanakkor nem alkalmazná a korábbi „nyitott ajtók” politikáját. 

A lehetséges intézkedések között szerepel menekülttáborok felállítása a határ közelében, valamint pufferzónák kialakítása annak érdekében, hogy megakadályozzák az átkeléseket.

– mutat rá elemzésében az intézet.

A jelenlegi szabályozás szerint az iráni állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Törökországba, azonban tömeges beáramlás esetén Ankara szigorítást rendelhet el. 2026. március 2-án Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Teheránnal közösen ideiglenesen lezártak három határátkelőhelyet, és a belépést kizárólag saját állampolgáraik számára engedélyezik.

A körülbelül 560 kilométer hosszú török–iráni határ régóta a régió egyik legaktívabb illegális migrációs folyosója: afgán, pakisztáni és iráni állampolgárok rendszeresen próbálnak rajta keresztül Európába jutni.

– írja a Migrációkutató Intézet.

Törökország az elmúlt évtizedben jelentős összegeket fektetett a határbiztonsági infrastruktúrába, beleértve a betonfalak és szögesdrótkerítések építését, megfigyelőtornyok telepítését, valamint egy többrétegű katonai, csendőrségi és rendőrségi járőrrendszer kialakítását.

A török külügyminisztérium nemrég zárt ajtók mögötti parlamenti ülésen tájékoztatta a törvényhozókat a többszintű vészhelyzeti tervekről. A tisztviselők jelezték készségüket a rendkívüli intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy elkerüljék a szíriai polgárháborút követő „nyitott ajtók” menekültpolitikájának megismétlődését – zárta elemzését a Fókuszpont.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)