Magánbiztosítók kezébe adná az egészségügyi ellátást a Tisza Párt, újabb területen hozna brutális drágulást a baloldali megszorítócsomag

Alapjaiban forgatná fel a magyar egészségügyet a Tisza Párt szakértői által kidolgozott baloldali megszorítócsomag-tervezet. A javaslat a járművek kötelező biztosításánál megismert bonus-malus rendszert vezetné be az egészségbiztosításba, és rengeteg embert hátrányosan érintene. Sokaknak a mostani ellátási szint megtartásához is jóval többet kellene fizetni, a szegényebbek egészségügyi helyzete pedig jelentősen romolhat.

Magyar Péter Tiszta Pártja brutális megszorításokra készül Fotó: AFP

A pácienseknek a mostaninál sokkal jobban a zsebükbe kellene nyúlniuk, miközben nem kapnának feltétlenül jobb ellátást. Olyannyira, hogy azoknak, aki a mostani ellátási szintet szeretnék megtartani, jóval többet kellene fizetniük. Ráadásul az emberek megbecsültsége hozzávetőleg egy autóéval egyezne meg. Eközben az államnak kellene a legfontosabb feladatokat ellátnia, és nyilván a kockázatokat viselnie. Viszont biztosan jól járnának a magánbiztosítók, amelyek hirtelenjében több ezer milliárd forintos bevételhez jutnának – derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Magyar Péterék privatizálnák az egészségbiztosítást (Fotó: Ladóczki Balázs)

• Az állam jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, ezzel megszűnne a munkavállalói járulék és a szociális hozzájárulási adó.
• Minden munkavállalónak le kellene szerződnie a rendszerbe belépő magánbiztosítók valamelyikével. Oda minimum a jövedelem 8,5 százalékát be kellene fizetni díjként.
• A biztosítók csomagokat állítanának össze különböző nagyságú díjakért, az emberek ezek közül választhatnának.
• Az egészségügyi ellátást a magánbiztosító finanszírozná.
• Az egészségügyi intézményeket – kórházakat, rendelőket – viszont az állam tartaná fenn, amiért szintén közterhet szednének.
• Az állam garantálná az alapellátást azoknak, akiknek nincs biztosításuk, valamint a rászorulóknak és a nyugdíjasoknak. Erre hivatkozással is közterhet szednének.

Növekvő adóterhek

Bár az állam a tiszás terv szerint jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, néhány feladata megmaradna, amiért komoly közterheket szedne. Lenne egy ötszázalékos járulék, amit egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járuléknak neveznének. A terhet minden típusú jövedelemre kivetnék, s ebből fedeznék a kórházak és más intézmények állagmegóvását, az infrastruktúra fejlesztését és a járványügyi intézkedéseket.

A szerződés nélküliek ellátását egy másik közteherből, az úgynevezett egészségügyi szolidaritási járulékból finanszíroznák, amihez pótlék kapcsolódna. Az elvonás a jövedelem egymillió forintos részéig két százalék lenne, afelett viszont négy százalék. Emellett például az osztalékból, a kamatból, vagy az ingatlankiadásból származó bevételekre is kivetnék, de már hat százalékos mértékkel, ami ötvenmillió forint felett nyolc százalékra ugrana.

Mindenkinek szerződnie kellene a piacra belépő magánbiztosítók valamelyikével, ahová a fizetése minimum 8,5 százalékát át kellene utalnia.

Ugyanakkor ez sokra nem lenne elég: a 8,5 százalékért csupán alacsonyabb szintű ellátás járna. Ha valaki több szolgáltatást szeretne, többet, adott esetben jóval többet kellene fizetnie. A biztosítók ugyanis csomagokat állítanának össze, ezek közül lehetne választani.

Ráadásul a csomagok ára változhat: a biztosítók évente felülvizsgálnák a díjakat és az embereket is. A tiszás szakértők baloldali megszorítócsomagja bevezetné a járművek kötelező felelősségbiztosításánál ismert bonus-malus rendszert. Maga a javaslat fogalmaz így. A javaslat elkészítői ez alatt arra gondoltak, hogy ha valaki nem él egészségesen, díjemelkedéssel kellene számolnia.

Arról, hogy a biztosító miként mérné fel a polgárok életvitelét, milyen jogosítványokat kapna ahhoz, hogy az emberek legintimebb életviszonyait is megismerje, nincs részletes leírás a baloldali megszorítócsomagban.

Az ötszázalékos járulékból évi kétezermilliárd forintot szednének be, a másikból 1500 milliárdot. Emellett a csomag kidolgozói úgy számoltak, hogy a biztosítók már kezdetben 2600 milliárdos éves bevételhez juthatnak, ami néhány év alatt 3600 milliárdra hízhat.

A Tisza Párt tervezetének kidolgozói közben megszüntetnék az ekhót, lényegében kivégeznék a kivát és a katából is rengeteg embert kizárnának. Ráadásul az új rendszer bevezetésének közvetlen és közvetett költségei is tetemesek lennének, a terv megszövegezői becsülték 300-400 milliárd forintra.

Érdekes módon a csomagban veszélyek egész sora olvasható. Felmerült a készítőkben, hogy a biztosítók túl nagyra nőhetnek, kartellezhetnek, túlzottan emelhetik a díjakat. Vagyis a munkavállalóknak még többet kellene fizetniük. Felvetették azt is, hogy a magánbiztosítók rendszere miatt kétsebességessé válhat a magyar egészségbiztosítás: a gazdagabbak jobb, a kisebb keresetűek silányabb ellátást kaphatnak. Vagyis a társadalmi szakadék mélyülhet és romolhat a szegényebbek egészségügyi helyzete.

Hangsúlyoztak persze vélt előnyöket, mint például a prevenció erősödését, az igazságosságot, a pénzügyi stabilitást, a várólisták rövidülését, de a hátrányok sokkal markánsabbnak tűnnek, mint az előnyök.