Extrém hidegben így lehet okosan fűteni

A rendkívüli januári hidegben rekordon az energiafogyasztás, drasztikusan megugorhat a fűtésszámla, ha nem figyelünk oda. Néhány egyszerű praktikával azonban jelentős rezsiköltség spórolható meg. A szakértők szerint már egyetlen fokkal alacsonyabb hőmérséklet, a radiátorok megfelelő használata és a helyes szellőztetés is érezhető megtakarítást hozhat a téli hónapokban.

Ha egy fokkal csökkentjük a fűtés, sokat spórolhatunk. Fotó: BERND WEISSBROD Forrás: AFP

A szokatlanul kemény januári időjárás ismét ráirányította a figyelmet a háztartások egyik legnagyobb téli kiadására, a fűtési költségekre. A tartós mínuszok idején a megszokottnál jóval több energia szükséges az otthoni fűtés biztosításához, ugyanakkor szakértők szerint számos olyan egyszerű, azonnal alkalmazható megoldás létezik, amelyekkel jelentős megtakarítás érhető el anélkül, hogy a komfortérzet romlana – írja az Origo. 

A fűtés szabályozására extrém hidegben is érdemes odafigyelni (Fotó: Havran Zoltán)

A legfontosabb szempont a tudatos fűtéshasználat: a teljes lekapcsolás helyett célszerű egyenletes, mérsékeltebb hőmérsékletet tartani, mivel egy teljesen kihűlt lakás újrafelfűtése több energiát igényel, mint az állandó hőszint fenntartása.

A fűtés hatékony szabályozása nagyon fontos

A szakértői ajánlások szerint

• nappal a 20–21 Celsius-fok elegendő a legtöbb tevékenységhez, 
• éjszakára vagy távollét idején pedig 18–19 fok is megfelelő lehet. 

Már egyetlen fokkal alacsonyabb termosztát-beállítás is számottevő, akár több százalékos energiamegtakarítást eredményezhet egy fűtési szezon alatt. Fontos szerepe van a fűtőberendezések állapotának is: 

• a radiátorok légtelenítése, 
• rendszeres portalanítása,
• és a hőleadást akadályozó bútorok eltávolítása javítja a hatásfokot. A falra szerelt fűtőtestek mögé helyezett hőtükrös fólia szintén segíthet abban, hogy a hő ne a falazaton keresztül, hanem a lakótér felé hasznosuljon.

Okosan szellőztessünk

A szellőztetés kérdése szintén kulcsfontosságú a téli hónapokban. A hosszú ideig bukóra hagyott ablak folyamatos hőveszteséget okoz, miközben a levegő cseréje nem hatékony. Ezzel szemben a rövid, intenzív, huzatos szellőztetés lehetővé teszi a friss levegő bejutását anélkül, hogy a falak és a bútorok áthűlnének. A hőmegtartás szempontjából az épület állapota is meghatározó: a rosszul szigetelt falak és az elavult nyílászárók jelentős energiaveszteséget okoznak. Bár a teljes korszerűsítés hosszabb távú beruházás, ideiglenes megoldásként az ajtó- és ablaktömítések, valamint a belső szigetelőelemek is csökkenthetik a hő elszökését.

A komfortérzet növelése nem feltétlenül jár együtt magasabb energiafogyasztással. 

A megfelelő páratartalom javítja a hőérzetet, így alacsonyabb hőmérséklet mellett is kellemesebb lehet a lakás klímája. Emellett a vastag függönyök és szőnyegek nemcsak esztétikai szerepet töltenek be, hanem hozzájárulnak a hő megtartásához is.

Egyre több háztartásban merül fel alternatív megoldásként a klímaberendezéssel történő fűtés, amely megfelelő körülmények között hatékony lehet, ám gazdaságossága nagymértékben függ az ingatlan adottságaitól és az energiaáraktól. Összességében a fűtési költségek kordában tartása elsősorban tudatosság kérdése. A kisebb beavatkozások és odafigyelés önmagukban is érezhető megtakarítást hozhatnak, miközben hosszabb távon az energiahatékonyság javítása nemcsak a rezsit csökkenti, hanem az otthonok fenntarthatóságát is növeli.