Észrevétlenül, ám életszerűen enyhült 2025 utolsó napjaiban az a szigorítás, amelynek értelmében 2029-től kezdődően nem lehetett volna új gázkazánt kapni az Európai Unióban. Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója a témában lapunk megkeresésére elmondta, az eredeti, 2023-ban elfogadott tervezet 110 százalékos hatásfokot írt elő, ezzel gyakorlatilag csak hőszivattyús rendszerek maradhattak volna a piacon. A most elfogadott módosítás ezt jelentősen puhította, 87–92 százalékra, melynek a modern kondenzációs kazánok továbbra is megfelelnek. Összevetésül: a jelenlegi (2013 óta) érvényben lévő rendelet 75–86 százalékos energiahatékonyságot ír elő.
Az előírt értékek csak az új kazánokra vonatkoznak – mutatott rá Somosi Zoltán. A meglévő kazán használata, a javítás, a cserealkatrész-beszerzés, sőt akár a meglévő kazán cseréje azonos technológiára is továbbra is lehetséges lesz, biztos tiltást valószínűleg 2040-re várhatunk az EU-s klímacélokkal összhangban.
Fotó: Havran Zoltán
A kazáncsere azonos technológiára azonban az adott tagállam nemzeti szabályozásától is függ, hogy lehetséges-e – hívta fel a figyelmet a kutató. A legjobb példa erre Németország, ahol már idejekorán szigorítottak, az átmeneti időszak pedig mostanáig tartott. Németország a „Gebäudeenergiegesetz” (GEG) rendelete a százezer főnél nagyobb településeken, legkésőbb 2028-ig pedig minden településen életbe lép, ami 65 százalékos megújulóenergia-részesedést ír elő az új fűtési rendszereknél, ami jóval szigorúbb, mint az EU-s előírás.
Bár kondenzációs kazánok továbbra is telepíthetőek új építés esetén, ezeknek már részben megújuló energiával kell működniük. Ilyen lehet a kondenzációs kazán kiegészítve hőszivattyúval vagy napelemmel/napkollektorral. Biomassza vagy biogáz használatával is teljesíthető a követelmény, ezen kívül a távhőszolgáltatásba való bekapcsolódás vagy a hidrogénfűtésre átállítható rendszerek szintén megfelelhetnek. Keményebb kitételekkel tehát, de a kondenzációs gázkazánok továbbra is elérhetőek lesznek a német piacon. Ám ahogyan írtuk, a gyors léptékben erőltetett korszerűsítés más problémákat vet fel: rövid időn belül jelentős villamosenergia-többletigénnyel jár, az ilyen új rendszerekhez a háztartásokban használatos egy- helyett háromfázisú rendszert igényelhet, ám Németországban éppen az áram a kényes pont, hiszen az atomerőművek leállításával az egykori exportőr ország már behozatalra szorul. Az ok-okozati összefüggésben pedig itt is az erőltetett ütemű átállást találjuk, holott kizárólag megújuló energiaforrások használatával nem lehet valós ellátásbiztonságot garantálni.
A régi rendszerek javítására továbbra is lesz lehetőség, csere esetén viszont már kötelező lesz az új előírásoknak megfelelő rendszerek telepítése a következő években, kivétel és kiskapu találása az európai szabályozásnál sokkal nehezebb lesz.
Van ugyanakkor egy olyan eset immár teljes uniós viszonylatban, ahol óvatosan fogalmaz a jogalkotó, viszont lehetővé teszi, hogy ne csak kondenzációs kazánt lehessen beépíteni 2029-től. Vannak speciális helyzetek, kivételek, amikor aránytalanul nagy költséggel vagy átalakítással járna a fűtésrendszer átalakítása hagyományos kazánról. Ilyenek például a B1 típusú kazánok vagy a társasházi gyűjtőkéményes rendszerek. Emellett a biztonsági szempontok is szerepet játszanak a kivételek megállapításakor, például az égéstermék-elvezetés műszaki megoldása miatt. Ezek azonban kivételek – hangsúlyozta Somosi Zoltán. Új építés esetén ugyanis a nem kondenzációs kazánok már napjainkban sem felelnek meg legtöbb esetben a hatályos tagállami előírásoknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!