Így néz ki a szólásszabadság Nagy-Britanniában: tömeges letartóztatások online kommentek miatt

Az Egyesült Királyságban évente mintegy 12 ezer embert tartóztatnak le sértőnek minősített online hozzászólások miatt. A brit rendőrség naponta átlagosan több mint harminc embert vesz őrizetbe a közösségi médiában vagy más felületeken közzétett bejegyzések miatt, ráadásul rendre homályos törvényekre hivatkozva lépnek fel az internetezőkkel szemben. A növekvő számok vitát váltottak ki a szólásszabadság helyzetéről.

Amíg rendre Magyarországot vádolják azzal, hogy nincs szólásszabadság, addig az Egyesült Királyságban évente mintegy 12 ezer embert tartóztatnak le Forrás: AFP

Az Egyesült Királyságban naponta átlagosan több mint harminc embert vesz őrizetbe a rendőrség sértő online üzenetek miatt – derül ki a The Times által megszerzett adatokból. A polgári jogi szervezetek szerint mindez azt jelzi, hogy a hatóságok egyre szigorúbban ellenőrzik az internetet, „homályos” törvényekre hivatkozva lépnek fel a felhasználókkal szemben. Nagy-Britanniában veszélybe került a szólásszabadság.

Szólásszabadság brit módra: Keir Starmer kormányát kritizáló aktivistát is büntettek (Fotó: AFP)

A statisztikák szerint évente mintegy 12 ezer letartóztatást hajtanak végre a 2003-as kommunikációs törvény 127. szakasza, illetve az 1988-as rosszindulatú kommunikációról szóló törvény 1. szakasza alapján. Ezek a jogszabályok lehetővé teszik a fellépést olyan esetekben, amikor valaki „sértő” üzenetet küld, vagy „illetlen, obszcén vagy fenyegető” tartalmat oszt meg.

A rendelkezések alapján akár olyan üzenetek miatt is eljárás indulhat, amelyek másoknak „kellemetlenséget”, „zavarodottságot” vagy „szorongást” okoznak. 

A rendőrség szerint ezek az intézkedések a zaklatás és az online visszaélések visszaszorítását szolgálják, a kritikusok azonban úgy vélik, a szabályok túlságosan tág értelmezést tesznek lehetővé. A The Times adatai szerint 2023-ban 37 rendőri szerv összesen 12 183 letartóztatást hajtott végre ezekre a törvényekre hivatkozva. Ez napi átlagban mintegy 33 esetet jelent. A szám jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest: 2019-ben még 7734 ilyen őrizetbe vételt regisztráltak. 

A pandémia előtti időszakhoz viszonyítva ez közel 58 százalékos emelkedést jelent.

Miközben a letartóztatások száma növekszik, a kommunikációs bűncselekmények miatti elítélések száma éppen ellenkező irányba mozdult el. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint 2023-ban mindössze 1119 ítélet született a két említett jogszabály alapján. Ez majdnem a felére csökkent a 2015-ös adatokhoz képest, amikor 1995 embert találtak bűnösnek ilyen bűncselekményekben. A szakértők szerint ennek több oka is lehet. Sok ügy például bíróságon kívüli egyezséggel zárul. 

Már olyan üzenetek miatt is eljárás indulhat, amelyek másokban szorongást keltenek (Fotó: AFP)

A leggyakoribb indok azonban az úgynevezett bizonyítási nehézség: előfordul, hogy a sértett nem kívánja folytatni az eljárást, vagy nem támogatja a vádemelést.

A növekvő számok vitát váltottak ki a szólásszabadság helyzetéről. Polgári jogi szervezetek attól tartanak, hogy a rendőrség túlzottan széles körben alkalmazza a kommunikációs bűncselekményekre vonatkozó szabályokat. Jake Hurfurt, a Big Brother Watch nevű szervezet vezető kutatója szerint a tendencia aggodalomra ad okot. Úgy fogalmazott: a rendőrség jelentős erőforrásokat fordít olyan emberek letartóztatására, akik ugyan sértő tartalmakat tesznek közzé az interneten, de ezek nem feltétlenül illegálisak. A szakember szerint a „homályos kommunikációs bűncselekmények” szigorú alkalmazása veszélyezteti az online véleménynyilvánítás szabadságát. 

Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek szem előtt kell tartania: a szólásszabadság alapvető jog, ezért csak akkor indokolt a beavatkozás, ha az valóban szükséges.

Hurfurt arra is figyelmeztetett, hogy az indokolatlan letartóztatások visszatartó hatást gyakorolhatnak az emberekre, ami hosszabb távon a demokratikus vita beszűküléséhez vezethet.

A kritikusok szerint az ügyek egy része kifejezetten túlzónak tűnik. 

A The Times például beszámolt egy esetről, amikor a hertfordshire-i rendőrség hat rendőrt küldött ki egy házaspárhoz. A rendőrök őrizetbe vették a párt, és nyolc órára cellába zárták őket, miután gyermekük általános iskolája panaszt tett az általuk küldött e-mailek mennyisége és a szülői WhatsApp-csoportban tett „becsmérlő” megjegyzések miatt. Az 50 éves Maxie Allent és a 46 éves Rosalind Levine-t zaklatás, rosszindulatú kommunikáció és az iskola területén okozott felbujtás gyanújával hallgatták ki. Az ügyben öt hétig tartó nyomozás után a rendőrség végül arra jutott, hogy nincs szükség további intézkedésre. Andy Prophet, Hertfordshire rendőrfőnöke azt mondta, a rendőrség törvényesen járt el, és korábban figyelmeztetéseket is kiadott. 

Ugyanakkor elismerte, hogy utólag visszatekintve „ugyanezt az eredményt más módon is el lehetett volna érni”.

A statisztikákból az is kiderül, hogy 2023-ban a legtöbb ilyen letartóztatást a londoni Metropolitan Police hajtotta végre: összesen 1709-et. 

• Ezt a West Yorkshire-i rendőrség követte 963 esettel, majd a 
• Thames Valley-i rendőrség 939 letartóztatással.

Ha azonban a népesség arányában vizsgáljuk az adatokat, más kép rajzolódik ki. A legtöbb őrizetbe vétel 100 ezer lakosra vetítve Leicestershire-ben történt, ahol 83 ilyen esetet regisztráltak. A második helyen Cumbria áll 58 esettel, a harmadikon pedig Northamptonshire 50 esettel.

Szólásszabadság brit módra: rendőrök vitték el a népszerű írót a transzneműekről szóló posztjai miatt

Tavaly szeptemberben lapunk is beszámolt arról, hogy a díjnyertes ír komédiaírót, Graham Linehanot Londonban őrizetbe vették, mert közösségi médiás bejegyzéseiben kritizálta a transzneműeket.

Egy olyan országban, ahol a pedofilok büntetlenül megússzák, ahol a késes támadások megfékezhetetlenek, ahol a nőket minden alkalommal inzultus éri, amikor összegyűlnek, hogy felszólaljanak, az állam öt fegyveres rendőrt küldött ki, hogy letartóztasson egy komédiaírót e miatt a poszt miatt (és nem, tényleg nem találom ki)

 – írta Linehan a Substacken. Az ír komédiaíró szerint azok között a bejegyzések között, amelyek miatt letartóztatták, volt egy, amelyben azt írta: a biológiai férfiak, akik női terekbe lépnek be, „erőszakos és bántalmazó cselekményt” követnek el.

"When you open up a newspaper and you see the words used... about sexual offenders who have suddenly decided they're women, and the word[s] 'her penis' comes up... I see something like that [and] I just think, well, I'm right and everyone else is wrong" https://t.co/4jlRiR0egG

— Breitbart London (@BreitbartLondon) March 26, 2022

Egy bejegyzés miatt 8 órán keresztül tartották fogva a rendőrök volt kollégájukat

Julian Foulkes, egy 71 éves egykori rendőr, megdöbbenéssel fogadta, amikor 2024 őszén a Kent megyei rendőrség házkutatási paranccsal jelent meg nála. A szólásszabadság került a vita középpontjába, miután egyetlen X-bejegyzése miatt nyolc órán át tartó őrizetbe vették. Az esetről itt írtunk részletesen.

Véleményterror a Keir Starmert kritizáló jobboldali aktivista ellen

Idén januárban a brit kormány üzenetet küldött Eva Vlaardingerbroeknek, amelyben közölte, hogy törölték az Egyesült Királyságba történő beutazáshoz szükséges elektronikus utazási engedélyét, amely egy digitális engedély a vízummentes látogatók számára. Az utazási tilalom három nappal azután lépett életbe, hogy a jobboldali aktivista kritikus bejegyzést tett közzé az Egyesült Királyság miniszterelnökéről, Keir Starmerről – számolt be az esetről a Brussels Signal.

Keir Starmer wants to crack down on X under the pretense of “women’s safety”, whilst he’s the one allowing the ongoing rape and killing of British girls by migrant rape gangs.

Evil, despicable man.

— Eva Vlaardingerbroek (@EvaVlaar) January 9, 2026

A valós számok ennél is magasabbak lehetnek

Nyolc rendőrség – köztük az Egyesült Királyság második legnagyobb rendőri szervezete, a Police Scotland – nem válaszolt az információszabadságra vonatkozó megkeresésekre, vagy nem szolgáltatott megfelelő adatokat. Kérdéses, hogy a rendőrség meddig mehet el az online kommunikáció ellenőrzésében. A jogszabályok ugyanis nagyon tág értelemben határozzák meg a kommunikáció fogalmát: ide tartozhatnak a telefonhívások, a levelek, az e-mailek, sőt még a segélyhívó számokra érkező hamis bejelentések is.

A rendőrség szerint a szabályok alkalmazásakor minden esetben mérlegelik a szólásszabadság szempontját. 

Egy szóvivő hangsúlyozta: bár a durva vagy sértő kommunikáció sokszor elfogadhatatlan, önmagában nem feltétlenül törvénytelen. Ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy a megnyilvánulás a szólásszabadság keretein belül marad, akkor nem rögzítik bűncselekményként.

A szólás- és sajtószabadság minden demokrácia alapja

Mi tekinthető egyáltalán sajtónak vagy médiának ma, amikor a közösségimédia-oldalak hírforrássá válnak, újságírók helyett influenszerek formálják a közgondolkodást, és a tartalomgyártásban egyre többen használják a mesterséges intelligenciát? Mi az újságírók feladata és szerepe az átalakuló médiatérben?  Ezekről a kérdésekről beszélget Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke Lampé Ágnes újságíróval az NMHH szólásszabadsággal foglalkozó podcastsorozatának nyitóadásában. 

Borítókép: Egy férfi zászlót tart a kezében a Tommy Robinson brit jobboldali aktivista támogatói által szervezett szólásszabadság-tüntetésen London belvárosában 2025. szeptember 13-án (Fotó: AFP)