Idén márciusban az igen feszült olajpiaci helyzetben az Orbán-kormánynak olyan megoldást kellett kidolgoznia, amely védi az autósokat a meglódulni készülő üzemanyagáraktól, de nem is sodorja lehetetlen helyzetbe az olajcégeket. A 480 forintos benzinár nem biztosította volna ezt az egyensúlyt. A második benzinárstop március 10. óta érvényes: a védett literenkénti ár a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek számára a 95-ös benzinnél legfeljebb 595 forint, a gázolajnál pedig 615 forint. A lépést egy nappal korábban jelentette be Orbán Viktor, majd másnap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte azt is, hogy az üzemanyagok jövedéki adója a lehető legalacsonyabb szintre csökken (nagyjából húsz–húsz forinttal) az uniós lehetőségeken belül.
Csak ellenzékből volt fontos a magyar autósok pénztárcája
A védett árazás hatálybalépése napján 91,71 dollárig esett vissza a Brent, miután az előző napon még 119 dollár felett is járt – igazolva ezzel a már a március első napjaiban sejthető olajárrobbanást. Vagyis amikor Magyar Péter már miniszterelnökként arra hivatkozva utasítja el a 480-as ár bevezetését, hogy „akkor [a követelés pillanatában] a világpiaci ár még nagyon-nagyon messze volt a száz dollártól”, csak részben megalapozott, hiszen egyrészt már meredeken emelkedő pályára került a jegyzésár, és a geopolitikai folyamatok világosan a drágulás irányába mutattak. A téma végig a kampányban megmaradt, jóval azután is, hogy a száz dollár környékére került (majd maradt is) a Brent hordónkénti ára. Ahogyan 2021–2022-ben 80–100 dollár körüli olajáraknál nem volt hosszú távon fenntartható a 480 forintos benzinár, úgy most még kevésbé lenne az, és éppen ezzel számolt az Orbán-kabinet, amikor magasabb ponton rögzítette a tarifákat.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!