Jelentős összeget csoportosít át Brüsszel a balti államok védelmére

Jelentős pénzügyi segítséget és új védelmi protokollt ígért a balti államoknak az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen vilniusi látogatásán hangsúlyozta, hogy erősebb drónvédelmi együttműködésre és korai figyelmeztető rendszerre van szükség.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AFP

Az Európai Bizottság elnöke szerint ami ma a Baltikumban történik – az iskolák bezárása a fenyegetettség miatt vagy a kritikus infrastruktúra elleni szabotázsakciók –, az Oroszország tudatos destabilizációs stratégiájának része. „Nem elszigetelt esetekről van szó, hanem a demokratikus társadalmaink elleni támadásról” – fogalmazott Von der Leyen, párhuzamot vonva a korábbi, a migrációt fegyverként használó határsértésekkel.

Brüsszel válasza ezúttal nem csupán retorikai. Az elnök bejelentette, hogy a SAFE-programon keresztül további 12 milliárd eurót mozgósítanak a régió számára. Ennél is jelentősebb stratégiai fordulat, hogy 

az Európai Unió történetében először megnyitották a kohéziós alapokat védelmi célú kiadásokra: 1,5 milliárd eurót csoportosítottak át határvédelemre, drónellenes technológiákra és gazdasági biztonságra.

A tervek között szerepel az „Európai Légipajzs” és a „Keleti Szárny Megfigyelés” (Eastern Flank Watch) projektek felgyorsítása. Brüsszel célja, hogy a balti cégek kiberbiztonsági és dróntechnológiai szaktudását az egész közösség javára fordítsák, összekapcsolva a nemzeti rendszereket az olyan uniós műholdas hálózatokkal, mint a Copernicus és a Galileo.

Von der Leyen beszélt Ukrajna fokozatos integrációjáról is az európai védelmi iparba. A brüsszeli érvelés szerint Kijev harctéri tapasztalatai elengedhetetlenek a következő generációs védelmi technológiák kifejlesztéséhez. A cél egy olyan innovatív ipari kapacitás kiépítése, amely képes technológiai fölényt biztosítani Oroszországgal szemben. 

Az elnök emellett egy új „hibrid protokoll” kidolgozását sürgette, amely lehetővé tenné az uniós eszközök azonnali mozgósítását támadás esetén.

A látványos ígéretek ellenére a balti vezetők körében érezhető a türelmetlenség. Gitanas Nauseda litván elnök a tárgyalások után kijelentette: bár értékelik a brüsszeli szolidaritást, a „szavak önmagukban már nem elegek”. Nauseda rámutatott, hogy a balti légtér jelenleg nem kellően védett, és a folyamatos drónbehatolások, valamint az elektronikai hadviselés azonnali, fizikai válaszlépéseket követelnek.

Eközben egy litván tisztségviselő arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a jelentősen kibővített kapacitásának köszönhetően akár 450 km-es sugarú körben is hamisíthatja a GPS-jeleket Európa mélyén, Kalinyingrádi exklávéjától kiindulva. 2025 eleje óta Oroszország háromról harminchatra emelte a GPS-jeleket hamisító antennáinak számát, amelyek hamis jeleket sugároznak más helymeghatározó rendszerek megtévesztése érdekében – hívta fel a figyelmet Darius Kuliesius, a litván hírközlési szabályozó hatóság helyettes vezetője.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)