A második világháború vége után a náci Németországot legyőző szövetséges blokk két táborra szakadt: az egyiket az Egyesült Államok és más nyugati államok vezették, a másikat pedig a Szovjetunió. Az előbbi 1949-ben, a kialakulóban lévő hidegháború közepette megalapította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO). Az Egyesült Államok, a NATO legnagyobb katonai hatalmaként a csapatok állandó európai állomásoztatását fontos elrettentő eszköznek tekintette a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés ellen.
Az 1950-es évek végén, a csúcsponton mintegy 475 000 amerikai katona állomásozott Európában, részben a NATO szabályai és a fogadó országokkal kötött különféle kétoldalú megállapodások alapján. 1991-től, a Szovjetunió összeomlása után az amerikai csapatok létszáma fokozatosan néhány tízezerre csökkent.
A legtöbb amerikai katona Németországban állomásozik. Ez az amerikai Védelmi Minisztérium szerint tavaly év végén több mint 36 400 aktív szolgálatban lévő katonát jelentett. Németországban, Stuttgartban található az EUCOM, az amerikai európai katonai műveletek parancsnoksága, valamint az afrikai missziókat koordináló AFRICOM központja, míg Landstuhl ad otthont az Egyesült Államokon kívüli legnagyobb amerikai katonai kórháznak.
Becslések szerint az Egyesült Államok körülbelül száz nukleáris fegyvert tart a németországi Büchel légibázison. Ezeket a fegyvereket vészhelyzetben európai pilóták is bevethetik a NATO nukleáris megosztás doktrínájának megfelelően, de csak Washington engedélyével.
A ramsteini légitámaszponton az Egyesült Államok drónjel-átjátszó állomást működtet, ami fontos szerepet tölt be például a közel-keleti katonai műveletekben is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!