Bár konstruktivitásom jeléül egy jó tanácsot feldobok: fontoljátok meg. A kormányzás nem szólhat csak az ellenfél megsemmisítéséről, ki kellene végre találni, mi a csudát akartok kezdeni az országgal. Az, hogy tovább kampányolva bemutattok minden szivarszobát, beszámoltok minden költségvetési csalásról és tiltott pártfinanszírozásról, létrehoztok különböző vizsgálóbizottságokat, és megszüntetitek a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, még a legfanatikusabb Orbán-fóbiásnak is kevés lesz egy idő után. Ráadásul engem speciel érdekelne, mennyi is a benzin literjének igazságos ára szeretetországban, ha nem négyszáznyolcvan. Kapitány úr nem csapta még föl a kockás füzetet?

Az pedig, hogy a snájdig miniszterelnök úr úgy viselkedik az ellenzéki hozzászólások és interpellációk alatt, mint egy speciális nevelési igényű, külön ültetett rossz tanuló a szamárpadban, szerintem túlmegy a viselhetőség határán. Közbedumál, mutogat, képtelen önmagán uralkodni, a házelnök pedig nem mer már rá sem szólni, mert fél, hogy megveri. Elképesztő! Valaki szólhatna Magyar Péternek, hogy nem elég beleülni Batthyány Lajos, Bethlen István, Tisza István, netán Antall József székébe, hanem fel kellene nőni az ő szellemi, emberi és politikusi nagyságukhoz. A magyar Parlament nem az Ötker. Aki nem bírja, hogy nem róla szól minden, az keressen más elfoglaltságot magának. Mindenki jobban járna.