Miközben Németország évtizedeken keresztül a hagyományos erőművi kapacitások leépítését tekintette stratégiai célnak, ma már maga a német kormány is új gázerőművek építését támogatja az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Berlin az elkövetkező években több tíz GW új gázerőművi kapacitás kiépítését tervezi, mert a politikai döntéshozók is egyre világosabban szembesülnek az energiarendszer fizikai korlátaival. A modern ipari társadalmakban a villamosenergia-igényt télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan ki kell tudni szolgálni. Ez önmagában is jól mutatja, hogy még a világ egyik legagresszívebb zöldenergia-politikáját folytató országában sem lehet kizárólag időjárásfüggő termelésre alapozni a villamosenergia-rendszert, és erre úgy látszik, rájöttek.
A németországi magas árak mögött nem pusztán a földgázpiaci válság vagy a hálózatfejlesztések állnak, hanem az Energiewende teljes finanszírozási modellje is. A német megújulórendszer ugyanis évtizedeken keresztül masszív állami támogatásokra épült. A Renewable Energy Sources Act (EEG) részeként a megújuló termelők garantált átvételi árakat, kötelező hálózati elsőbbséget és különféle piaci prémiumokat kaptak, amelyeket eredetileg közvetlenül a német fogyasztók fizettek meg az úgynevezett EEG-pótdíjon keresztül.
A rendszer azonban idővel olyan mértékű pénzügyi terhet jelentett, hogy a német kormány kénytelen volt részben elrejteni ezeket a költségeket a lakossági számlákból, és egyre nagyobb arányban közvetlen költségvetési forrásokból finanszírozni a megújuló energia támogatását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!