A német védelmi tárca szóvivője azonban most úgy fogalmazott: nincs szó „végleges törlésről”, vagyis a telepítés lehetősége továbbra is fennáll, írt erről a Reuters. A bizonytalanságot Donald Trump lépése okozta, aki a közelmúltban bejelentette, hogy mintegy ötezer amerikai katonát kivonnak Németországból, és további csökkentéseket is kilátásba helyezett. A döntés hátterében a német vezetéssel kialakult konfliktus áll.
Friedrich Merz német kancellár korábban élesen bírálta az amerikai katonai műveleteket Irán ellen, és azt állította, hogy Irán „megalázza” az Egyesült Államokat a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésével.
A térségben kialakult konfliktus – az amerikai–izraeli hadműveletek és az azt követő tengeri blokád – jelentős hatással van a globális energiapiacokra is.
Stratégiai kérdéssé vált az európai védelem
A Tomahawk-rendszerek telepítése fontos eleme lett volna az amerikai elrettentési stratégiának Európában. A cél az volt, hogy ideiglenesen pótolják az európai hosszú hatótávolságú csapásmérő képességek hiányát.
A német fél szerint ugyanakkor már dolgoznak azon, hogy ezt a képességet saját erőből is kiépítsék.
Az amerikai döntés nem aratott osztatlan sikert az Egyesült Államokban sem. A kongresszus befolyásos tagjai szerint a csapatkivonás gyengítheti az európai elrettentést.
Roger Wicker és Mike Rogers közös nyilatkozatukban hangsúlyozták: az amerikai érdek az erős európai jelenlét fenntartása lenne, akár a keleti szárny megerősítésével. A politikusok arra is figyelmeztettek, hogy az ilyen jelentős katonai döntéseket alapos egyeztetésnek kellene megelőznie – mind a szövetségesekkel, mind az amerikai törvényhozással.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!