A harmadik világháborúra készülnek a NATO államai, az ukránokhoz fordultak segítségért

Észtország és Litvánia már az ukrán védelmi szektorral tárgyal speciális, drónbiztos óvóhelyek tömeges építéséről. Az egyeztetések jól mutatják, hogy a NATO keleti szárnyán egyre nagyobb az aggodalom. A balti országok légterébe az utóbbi időben több drón repült be, köztük olyan ukrán drónok is, amelyek feltehetően orosz zavarás miatt tértek le az útvonalukról. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentette, hogy Észtország már régóta készül egy esetleges orosz támadásra, míg a litván védelmi miniszter szerint ez a fenyegetettség vált a balti térség új valóságává. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden személyesen utazik Litvániába.

2026. 05. 26. 9:15
A balti országok attól tartanak, hogy a NATO keleti határán a drónfenyegetés tartós biztonsági kockázattá válhat Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden személyesen utazik Litvániába, miután a balti államokat sorozatos drónincidensek rázták meg.

Múlt hét kedden a NATO egyik vadászgépe lelőtt egy feltételezett ukrán drónt Észtország légterében, Litvánia elnökét és miniszterelnökét földalatti bunkerekbe vitték, Vilnius lakóit pedig arra kérték, hogy vonuljanak óvóhelyre, miután egy drón megsértette az ország légterét. 

Lettországban két ukrán drón csapódott be egy üres olajtárolóba, ami kormányválsághoz vezetett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden személyesen utazik Litvániába
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden személyesen utazik Litvániába (Fotó: AFP)

Az óvóhelyekről szóló egyeztetések jól mutatják, hogy a NATO keleti szárnyán egyre nagyobb az aggodalom az Ukrajna elleni orosz dróntámadások mérete és intenzitása miatt. 

Attól tartanak, hogy akár egy kisebb behatolás is könnyen túlterhelheti a védelmi rendszereket. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Politicónak azt mondta, hogy 

Észtország régóta készül az esetleges orosz támadásokra, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik a lakosság védelméhez.

A litván külügyminisztérium szóvivője közölte: nincs információjuk az óvóhelyekről szóló egyeztetésekről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában szerzett tapasztalatok rendkívül fontosak Litvánia felkészültségének erősítésében. Mint mondta, 

ezek a tapasztalatok segítenek a gyakorlati tudás átadásában, a kompetenciák fejlesztésében, valamint a polgári védelem és az ellenálló képesség megerősítésében.

A szóvivő hozzátette, hogy Litvánia egy uniós program részeként óvóhelyek építését is támogatja Ukrajnában. „Tudjuk, hogy a balti államok jól felkészültek” – mondta Fedirko. Hozzátette ugyanakkor, hogy az esetleges agresszió első órái rendkívül veszélyesek lehetnek.

Jurij Rizsenkov, a Metinveszt ukrán acélipari vállalat vezérigazgatója elmondta: cégük már korai szakaszban tárgyalásokat folytatott a balti kormányokkal olyan óvóhelyek építéséről, amelyek védelmet nyújthatnak a lehetséges dróntámadásokkal szemben. Az acélipari vállalat azután kezdett óvóhelyek építésével foglalkozni, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Litvánia egy uniós program keretében óvóhelyek építését is támogatja Ukrajnában
Litvánia egy uniós program részeként óvóhelyek építését is támogatja Ukrajnában (Fotó: AFP)

A balti országok légterébe berepülő drónok számának közelmúltbeli növekedése – köztük olyan ukrán drónoké is, amelyeket feltehetően orosz zavarás térített el az útvonalukról – tovább növelte az érdeklődést az ukrán tapasztalatok iránt.

Óvóhelyet bárki tud építeni, az igazi értéket a taktikai know-how jelenti

– mondta Rizsenkov. „Az oroszok egyetlen éjszaka alatt akár 700-800 drónt is indítanak” – mondta Fedirko. Hozzátette: egy kisebb ország számára egy ilyen támadási hullám katasztrofális következményekkel járhat.

A harmadik világháborúra készülnek a NATO államai?

A balti tisztviselők attól tartanak, hogy kisebb területük és sűrűbben lakott városaik miatt egy nagyszabású támadás esetén nagyon kevés mozgásterük maradna.

Ez lett az új valóság, amellyel a balti államoknak szembe kell nézniük

– mondta Robertas Kaunas litván védelmi miniszter egy múlt heti televíziós interjúban. Hozzátette: alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez. A növekvő aggodalom a balti ingatlanpiacon is érezhető. Vilniusban az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után egyre több olyan ingatlanhirdetés jelent meg, amely pincéket kínált lehetséges óvóhelyként bombázások vagy dróntámadások esetére. 

Ez egy rémálom, és megértem őket

– mondta Fedirko. Hozzátette: a balti államok elsősorban az esetleges orosz invázió első óráiban szeretnék megvédeni a lakosságot. Miközben Oroszország egyre nagyobb ütemben gyárt drónokat, és európai hírszerző szolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva néhány éven belül közvetlen katonai fenyegetést jelenthet a NATO-ra. A szövetség keleti szárnyán lévő országok ezért igyekeznek minél gyorsabban átvenni az ukrán tapasztalatokat és szakértelmet.

Készen állunk segíteni nekik

– mondta Fedirko. Hozzátette: ez az óvóhelyek kialakítására is vonatkozik.

A soldier from a drone unit of Ukraine's 422nd Separate Unmanned Systems Regiment ''Luftwaffe'' prepares a Baba Yaga heavy bomber drone before a daytime training flight in the Zaporizhzhia direction, Ukraine, on March 23, 2026. (Photo by Dmytro Smolienko/Ukrinform/NurPhoto) (Photo by Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP)
Az európai NATO-tagállamok légterében többször észleltek drónokat repülőterek és katonai létesítmények közelében (Fotó: AFP)

Egyre nagyobb az aggodalom a folyamatos légtérsértések miatt

Mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az európai NATO-tagállamok légterében többször észleltek drónokat repülőterek és katonai létesítmények közelében, többek között Németországban is. 

Orosz drónok vagy katonai repülőgépek emellett több alkalommal is behatoltak többek között Lengyelország, a balti államok és Románia légterébe

Március óta több ukrán katonai drón is berepült Finnország, Lettország, Litvánia és Észtország légterébe. Mind a négy ország NATO-tag. Lettországban lemondott a védelmi miniszter a légtérsértések kezelésével kapcsolatos kritikák miatt.

Borúlátó beismerés: a harmadik világháború a küszöbön van, Európának fel kell készülnie

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők volt főparancsnoka és Ukrajna jelenlegi londoni nagykövete az NV hírportálon megjelent véleménycikkében figyelmeztette Európát, hogy ideje feladni a nemzetközi jog nyújtotta védelembe vetett illúziókat. A diplomata szerint az 1945 után kialakított világrend mára teljesen összeomlott. Úgy fogalmazott: 

a korábban a nagyhatalmi érdekérvényesítés eszközeként működő pufferzónák fenntartása a jelenlegi helyzetben már közvetlen veszélyt jelent a szomszédos országok számára. 

Zaluzsnij üzent azoknak a nyugati döntéshozóknak is, akik továbbra is látszatmegoldásokban gondolkodnak – erről az alábbi cikkünkben részletesen olvashat.

Borítókép: Tűz egy dróntámadás után Ukrajnában, illusztráció (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.