NATO-művelet indult a lengyelországi drónincidens miatt

Lengyelország és a NATO határozott választ adott az orosz légsértésre. A drónincidensek nyomán elindították az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) hadműveletet, miközben Varsó külügyminisztere a Kreml tudatos provokációjáról beszélt.

Francia Rafale vadászgép a NATO Keleti Őrszem műveletében, a lengyel légtérben végrehajtott gyakorlat során. Forrás: AFP

Az orosz drónok behatolása különösen érzékenyen érinti Varsót, mivel Donald Tusk miniszterelnök szavai szerint Lengyelország közelebb került a katonai konfliktushoz, mint a második világháború óta bármikor.

Sikorski: A drónok a Kreml tesztjei voltak

A Guardiannek adott nyilatkozatában Sikorski hangsúlyozta, hogy az akció célja egyértelmű volt: Oroszország próbára akarta tenni a NATO reakcióját anélkül, hogy közvetlen háborút indított volna. 

Érdekes módon mindegyik töltet nélküli volt, ami számomra azt sugallja, hogy Oroszország tesztelt minket, anélkül, hogy háborút akart volna indítani

– mondta. A külügyminiszter határozottan visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a lengyel légvédelem felkészületlen volt. Mint fogalmazott, túl sok eszköz vett részt az akcióban ahhoz, hogy puszta tévedésről legyen szó. 

Túl sok drón vett részt az akcióban ahhoz, hogy véletlenről beszéljünk. Egy-kettő még eltévedhet, de tizenkilenc egyetlen éjszaka alatt, hét órán keresztül – bocsánat, ezt nem hiszem el.

Sikorski szerint a lengyel válasz sokkal keményebb lett volna, ha a támadás civil áldozatokat követel.

Egy agresszorral és hazudozóval, mint Putyin, csak a legkeményebb ellenállás működik

– szögezte le. Az incidenst követően a NATO a szövetség keleti szárnyának megerősítése mellett döntött. Az észak-atlanti tanács összehívása után elindították az Keleti Őrszem hadműveletet, amelyben szövetséges repülőgépek és katonai egységek érkeznek Lengyelországba.

Karol Nawrocki lengyel elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldi NATO-erők állomásoztatását az ország területén. 

A Nemzetbiztonsági Hivatal közölte, hogy a döntés célja a védelmi képességek erősítése, részletei azonban minősítettnek számítanak. A NATO-szövetségesek közül Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország is csapatokat küld, míg a lengyel légvédelem fokozott készenlétben tartja a saját erőit. Az elmúlt napokban több alkalommal is riadót rendeltek el a nyugati-ukrajnai drónfenyegetések miatt. Lublin repülőterét ideiglenesen lezárták, a határ menti lakosság pedig SMS-ben kapott figyelmeztetést.

Lengyel felkészülés és NATO-együttműködés

Lengyelország mindeközben saját védelmi képességeit is bővíti. A Reuters adatai szerint Varsó a GDP 4,7 százalékát fordítja hadügyre, ami a legmagasabb arány az egész NATO-ban. 

Több tízezer civil önkéntes vesz részt katonai kiképzésen, hogy vészhelyzetben bevethetők legyenek.

Sikorski jelezte, hogy a lengyel légvédelmi egységek ukrán szakemberektől kapnak kiképzést a drónok elleni védekezésben. 

A közvéleménynek és a nyugati kormányoknak sürgősen meg kell érteniük, hogy ezúttal az ukránok fognak minket képezni arra, hogyan álljunk ellen Oroszországnak, nem fordítva

– hangsúlyozta. A külügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy a jövőbeli biztonsági vállalásoknak hitelesnek kell lenniük. Szerinte veszélyes illúzió olyan garanciát adni Ukrajnának, amelyet a szövetség tagjai nem akarnak éles helyzetben beváltani. 

Ha háborút akarnánk indítani Oroszországgal, azt ma is megtehetnénk, de erre nincs önként jelentkező

– fogalmazott. A drónincidensek tehát nemcsak Lengyelország biztonsági helyzetét, hanem a NATO egységét is próbára teszik. Varsó és a szövetség közös válasza most arra irányul, hogy egyértelművé tegyék Moszkva számára: a határsértések nem maradnak következmények nélkül.

Borítókép: Francia Rafale vadászgép a NATO Keleti Őrszem műveletében, a lengyel légtérben végrehajtott gyakorlat során (Fotó: AFP)