Amikor még nem ismertünk határokat a magyar télben

Ma már lassan olyan ritka a havas téli táj a trianoni Magyarországon, mint a fehér holló. Az MCC Magyar Összetartozás Intézete legfrissebb tanulmányából képet kapunk arról, hogy a magyar tél nem csupán meteorológiai jelenség, hanem kulturális és sorsközösségi kapocs is volt, amely a Tátra csúcsaitól a Radnai-havasokig ívelt.

2025. 12. 28. 21:16
Tátra Forrás: MCC MÖI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Itt ülünk a ködös, szürke decemberben, és vágyakozva tekintünk a hótérképre, amely a kis hazában oly gyakran marad üres. Ám ha elmerülünk a régi magyar képeslapok között, vagy kezünkbe vesszük Dr. Szontagh Miklós 1886-os, Iglón kiadott Tátra-kalauzát, egy egészen más világ tárul elénk. Egy olyan koré, ahol a magyar turistaság panteonjának óriásai még nem országhatárok mentén, hanem a természet fenségétől vezérelve hódították meg a havasi csúcsokat.

tél
Téli túrázások is szerepelnek a viharvert Tátra-kalauzban (Forrás: MCC MÖI)

A Látkép sorozatban megjelent Régi nagy magyar telek című tanulmány rámutat egy fájdalmas ellentmondásra: ma már ugyan útlevél nélkül szánkázhatunk Tátralomnicon vagy síelhetünk a Madarasi Hargitán, az anyaországból érkezve mégis át kell lépnünk azt a bizonyos láthatatlan, mégis húsba vágó határt. Ez a „neuralgikus pont” az, ami eszünkbe juttatja, hogy mindaz, amit ma Nový Smokovec-ként ismerünk a szlovák térképeken, valójában Szontagh Miklós álma és alapítása: Újtátrafüred.

A tanulmány rámutat arra is, hogy 

a Tátra nem csupán kirándulóhely volt, hanem a nemzeti öntudat egyik bástyája is. Gondoljunk csak az 1899-ben felavatott Téry-menedékházra, amely 2015 méteres magasságával a történelmi Magyarország legmagasabban fekvő épülete volt.

Borsafüredi olimpiai álmok (Fotó: MCC MÖI)

Kevesen tudják, hogy a negyvenes évek elején Magyarország komolyan készült egy téli olimpia megrendezésére. A helyszín Borsafüred lett volna, a Radnai-havasok ölelésében. A fennmaradt fotólapokon még ma is látni az „olimpiai lesiklópályák” nyomvonalát, ahol 

a Kékestetőnél kétszer magasabb bércek között száguldottak volna a sízők.

Az MCC Magyar Összetartozás Intézete tanulmánya figyelmeztetés és emlékeztető: a teljes magyar haza szellemi és érzelmi értelemben jócskán túlnyúlik a mai trianoni határokon. Amikor a Tátrára, a Radnai-havasokra vagy Kárpátalja hegyeire gondolunk, ne csak elvett területeket lássunk, hanem azt a makacs megmaradási erőt, amely évszázadokon át összetartotta a Kárpát-medence magyarságát.

A teljes tanulmányt itt olvashatják el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.