Elbúcsúztatták Keleti Éva fotóművészt + galéria

Március 4-én családtagok, pályatársak és tisztelők kísérték utolsó útjára Keleti Évát az Óbudai temetőben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész február 6-án, kilencvennégy éves korában hunyt el. Keleti Éva életműve nemcsak dokumentálta, hanem tanította is a látásmódot és az emberközpontú fotográfia értékét.

Keleti Éva fotóművész gyászszertartása Fotó: Kurucz Árpád

Keleti Éva fotográfust az Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra szerdán, a szertartáson mások mellett Korniss Péter, Hernádi Judit, Szűcs Gábor, Révész Tamás, Kaiser Ottó és Karácsony Gergely is megjelent, hogy személyesen rója le kegyeletét a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus emléke előtt.

Keleti Éva fotóművészt az Óbudai temetőben helyezték végső nyugalomra Fotó: Kurucz Árpád

Utolsó útjára kísérték Keleti Éva fotográfust

A gyászszertartáson Szarka Klára fotográfus is elbúcsúztatta pályatársát. Személyes hangvételű beszédben felidézte Keleti Éva életútját és munkásságát. Ezután a gyászoló tömeg végső útjára kísérte a legendás művészt.

 A sírjánál megható búcsúbeszéd hangzott el, majd szerettei és tisztelői virágokat helyeztek nyughelyére.

Keleti Éva 1931-ben született Budapesten. Fiatalon balerina akart lenni, de a színpad világa végül a fényképezőgépen keresztül vált az otthonává. Tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán kezdte, majd 1951-ben a Magyar Fotónál helyezkedett el, ahol Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként végezte el a riportertanfolyamot. A Magyar Fotó, majd jogutódja, a Magyar Távirati Iroda (MTI) fotóriportereként dolgozott 1955-től. A 1990-es évek elejétől a HT Press, a Gamma Képügynökség, majd az Europress fotószerkesztőségének vezetője volt. Sajtófotót tanított Indiában 1976-ban.

A színházi fényképezésben iskolát teremtett. Évtizedeken át örökítette meg a magyar színház és balett életének legemlékezetesebb és kulisszák mögötti pillanatait: a táncosokat, a művészeket és az előadásokat. Keleti Éva több mint hat évtizeden át következetes szakmai alázattal és érzékenységgel dolgozott. Mindig azon munkálkodott, hogy a sajtóban ne másodrendű szerepe legyen a fotográfiának.

Számos kiállítása és életművét bemutató tárlata nyílt: 2004-ben jelent meg Oly távol és közel című albuma, 2016-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt Kontakt – Keleti Éva fotói című kiállítása, 2017-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériá­jában fekete-fehér fotóiból rendeztek rendhagyó tárlatot, majd 2019–2020-ban a Műcsarnokban az Élet/Kép retrospektív kiállítás mutatta be az életművét. Az Eötvös10 Művelődési Házban volt megtekinthető a Keleti Éva 90! kiállítás 2021-ben, 2023-ban pedig Amit még nem láttatok… címmel az MTVA Fotóarchívumában nyílt tárlat anyagát mutatták be.

Munkásságát számos díjjal ismerték el: 1975-ben Balázs Béla-díjat, 1987-ben érdemes művész kitüntetést, 2008-ban Prima Primissima díjat, 2013-ban kiváló művész elismerést, 2017-ben Kossuth-díjat, 2023-ban Életmű Pulitzer-emlékdíjat kapott.

Fotográfusi ars poeticáját így fogalmazta meg: 

A fotográfia igazi varázsa abban rejlik, hogy visszatükrözi egy korszak szellemiségét és kultúráját – ám ahhoz, hogy valódi érték szülessen, mesterségbeli tudás, tehetség és gyakran egy adag szerencse is kell.