Az ukránok magukat nyugtatják, az Oresnyik szuperfegyver szerintük nem olyan veszélyes

Az Ukrajnában becsapódott Oresnyik ballisztikus rakéta maradványait elemző szakemberek szerint a fegyver pusztítása elmarad a korábban, Moszkva által bejelentett szinttől. Az új orosz technológia tényleges hatásfokát megkérdőjelezik a becsapódási helyszínen talált maradványok és a keletkezett kráterek mérete. Bagatellizálni próbálják a veszélyt az ukránok.

Egy Oresnyik rakétarendszer Belarussziába lett telepítve Forrás: AFP

A Defense Express belső információkra támaszkodva arról számolt be, hogy a robbanások helyén visszamaradt kráterek csupán három méter szélesek és maximum két méter mélyek. A szakemberek véleménye szerint a becsapódási energiát ezen adatokból még csak saccolni lehet, a precíz szimulációk a későbbiekben várhatók. A helyszíni vizsgálatot nehezíti, hogy az ütközés erejétől a rakéta elemei teljesen összeroncsolódtak és annak tisztázása is hátra van, hogy a szerkezet valódi volfrámrudakat hordozott-e.

A május 24-i éjszakai offenzíva során az orosz erők összesen mintegy 90 rakétát, valamint közel 600 támadódrónt indítottak ukrajnai célpontok ellen. Az elmúlt huszonnégy órában 4 ukrán ember életét vesztette, további 69 ember pedig megsérült.

Megkezdődhet az orosz szuperfegyver sorozatgyártása

Az ukrán hírszerzési adatok és az elmúlt hónapok rakétacsapásai alapján arra lehet következtetni, hogy Oroszország fokozatosan növeli az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártását. Bár a rendszerből továbbra is csak néhány darab állhat az oroszok rendelkezésére, az ukrán források szerint már megkezdődhetett a sorozatgyártás előkészítése.

Ukrajna titkos helyszínein készülnek a jövő fegyverei

Kijev soha nem látott ütemben növeli dróngyártó kapacitását, ami nem csoda, hiszen a drónok váltak az orosz–ukrán háború egyik fő harci eszközévé. Titkos fejlesztőközpontokban már olyan rendszereket készítenek, amelyek mélységi csapásokat is képesek végrehajtani. Ukrajna elsődleges célja, hogy néhány éven belül évente több millió drónt állítson elő, miközben új elfogó és mesterséges intelligenciával támogatott fegyverrendszereket is fejlesztenek.

Itt vannak az orosz feltételek a békéhez: az ukránoknál pattog a labda

Moszkva egyre világosabban üzeni Kijevnek, hogy csak az 1990-es évek eleji állapotokhoz való visszatérés teremtheti meg a háború hosszú távú rendezésének alapját. Közben az ukrán vezetés már egy esetleges belarusz támadástól tartva kezdte meg a határ menti térségek védelmének megszervezését és evakuációs forgatókönyvek kidolgozását. Az orosz szóvivő szerint az ukrán hadsereg pozíciója egyre gyengül.

Több NATO-ország is elgáncsolta Ukrajna támogatási tervét

Egyre látványosabb repedések jelennek meg a NATO egységén Ukrajna támogatásának kérdésében, miután több meghatározó nyugati állam is elutasította a kötelező katonai hozzájárulás tervét. Mark Rutte NATO-főtitkár hiába próbálta keresztülvinni az elképzelést, a nagy tagállamok ellenállása végül megakasztotta a kezdeményezést.

Újabb politikus jelent meg, aki Brüsszel nevében tárgyalhat a békéről

Finnország elnöke, Alexander Stubb bejelenést tett: ha felkérik, hogy Európa nevében vegyen részt az ukrajnai béketárgyalásokon, akkor nem utasítja vissza a felkérést. Stubb szerint most Európának kell nagyobb szerepet vállalnia a konfliktus lezárásában.

Ukrajna korábban már jelezte, hogy számítana Európa segítségére. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter május 11-én a Politicónak adott interjújában azt mondta, hogy Kijev Európa segítségét kéri egy repülőtéri tűzszünet kidolgozásában.

Sokkoló drónválság: Von der Leyen pánikszerűen rohan Litvániába

Az Európai Unió a legmagasabb szintű válságkezelésbe kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden személyesen utazik Litvániába, miután a balti államokat sorozatos drónincidensek rázták meg, és egyre fenyegetőbbé vált az orosz–belarusz hibrid agresszió a NATO keleti szárnyán.

A látogatásra azt követően kerül sor, hogy a három balti ország (Litvánia, Lettország és Észtország) riadót fújt a légtérsértések miatt. Az elmúlt hetekben több aggasztó esemény történt:

• Litvániában légiriadót rendeltek el, miután egy eltévedt drónt észleltek a belarusz határ közelében.
• Lettországban két ukrán drón csapódott be egy üres olajtárolóba, ami kormányválsághoz vezetett.
• Észtországban a NATO egy drónt lelőtt a légtérben.

Borítókép: Egy Belarussziába telepített Oresnyik rakétarendszer (Fotó: AFP)