Elképesztő módszerekkel próbálták leradírozni a kampány idején a jobboldalt a közösségi médiában

A választást megelőző időszakban a közösségi platformokon számottevő hátrányba kerültek a Fidesz–KDNP képviselői és a konzervatív oldallal szimpatizáló tartalomgyártók. A Tisza digitális fölényének kialakulásával foglalkozó cikksorozatunk újabb részéből kiderül: a konzervatív tartalmú bejegyzések jelentős részét azonnal, vagyis mérlegelés nélkül eltávolították, a jobboldali szereplők profiljainak elérését korlátozták, amit az is tetézett, hogy az unióban tavaly ősz óta már nem lehet fizetett politikai tartalmat elhelyezni a platformokon.

Forrás: Facebook/Magyar Ptéer

Eközben az EU a platformok működésének szabályozása – elsősorban a dezinformáció megelőzése – jegyében 2018-tól kezdve több intézkedést hozott, ám akkor még önkéntes alapú iparági megállapodásokról volt szó. Ám 2020-ban, amikor az Európai Bizottság elindította az European Digital Media Observatory-t (EDMO), s tényellenőröket és egyéb nem kormányzati szervezeteket (NGO) is bevontak a szisztémába, felerősödtek azok a kritikák, hogy a jobboldali tartalmak visszaszorítására is felhasználhatják a rendszert. Magyarországon például kizárólag olyan, a balliberális oldalhoz köthető szereplőket vontak be, mint a Lakmusz, a 444-et kiadó Magyar Jeti, de a Political Capital nevű elemzőcég is említhető, vagy a Soros-hálózathoz által támogatott Mérték Médiaelemző Műhely.

Tovább szorítottak a gyeplőn

Az Ursula von der Leyen-féle Európai Bizottság azonban még ezt sem tartotta elég eredményesnek, és tovább húztak a gyeplőn. Így 2022-ben megszületett a Strengthened Code of Practice on Disinformation, ami szorosabb platformkötelezettségeket, választási monitoringot, gyorsabb reakciókat, valamint platformok közti koordinációt írt elő. Még ugyanebben az évben Brüsszel bevezette a Digital Services Actet (DSA), vagyis a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet. 

Az Európai Parlament és az Európai Tanács rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról 2024-re már az EU-ban jelen lévő minden online platformra kötelezően vonatkozott.

A csomagban egyebek mellett olyan pontok szerepeltek, mint az illegális tartalmak gyorsabb eltávolítása, a platformok kötelező kockázatelemzése, az algoritmusok és az ajánlórendszerek átláthatóvá tétele, valamint gyermekvédelmi és profilozási korlátozások. 

A platformok moderálási gyakorlatából ekkorra már egyértelművé vált, hogy a jobboldali tartalmak visszaszorítása is céljuk.

Instant cenzúra

Aztán 2024-ben – az európai parlamenti választások előtt – Von der Leyenék bevezették az úgynevezett Rapid Response Systemet (RRS), vagyis egy választási és dezinformációs gyorsreagálási mechanizmust, amely már nemcsak szabályokat írt elő, hanem lehetővé tette az összehangolt, valós idejű beavatkozást a tényellenőrök és a főbb technológiai platformok számára.

Utóbb több jelentésben is kimutatták, hogy Brüsszel ezekkel a rendszerekkel és eljárási kódexekkel a jobboldali politikai szereplőket igyekezett cenzúrázni. 

Az MCC Brussels áprilisi közleményében a többi között arra mutatott rá: a közelmúltbeli európai – például a romániai – választások tapasztalatai arra utalnak, hogy az ilyen rendszerek korlátozott átláthatósággal működhetnek anélkül, hogy átfogó nyilvános nyilvántartás lenne a jelzett vagy eltávolított tartalmakról, illetve a felelős szereplőkről. Mint megjegyezték: e mechanizmusok alkalmazásával kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kérelmeket több esetben sem teljesítették.

Kettős mérce

Kitértek a Facebookon belüli, eltérő szabályozási rendszerekre is, vagyis arra, hogy a platform miként különbözteti meg az oldalakat és a személyes profilokat. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök Facebook-oldalát például politikai szereplőként sorolják be, amelyre hirdetési korlátozások, csökkentett elérhetőség és átláthatósági követelmények vonatkoznak. 

Magyar Péter viszont személyes profilon keresztül van jelen a platformon, így az oldala besorolása közszereplő, amelyre nem vonatkoznak ugyanazok a szabályozási és algoritmikus korlátozások. Az MCC Brussels ezt úgy értékelte, hogy egy ország két vezető politikai szereplője alapvetően eltérő szabályrendszer szerint működik ugyanazon a platformon, ami potenciálisan jelentős következményekkel járhat a láthatóság ügyében.

Ha megnézzük a két Facebook-oldal bejegyzéseinek interakcióit, akkor az említett aggályok beigazolódni látszanak: Magyar Péter tartalmaira az elmúlt két évben rendre jóval több lájk érkezett, mint Orbán Viktoréira. Magyar Péter interakciós aránya körülbelül 4,5 százalék volt, szemben a Facebook általánosan elfogadott, körülbelül 0,15 százalékos referenciaértékével. Az MCC Brussels jelentése szerint ez a normától körülbelül harmincszoros eltérést jelent . Ráadásul egészen a közelmúltig a korábbi kormányfőnek mintegy kétszer annyi követője volt, mint Magyarnak. Hogy utóbbi elérései mennyire abszurd módon magasak, érdemes összevetni az egyik legnagyobb világsztáréval. Cristiano Ronaldo például a 171 milliós követőtáborával átlagosan néhány százezernyi interakciót vált ki egy-egy bejegyzésével, miközben Magyar Péternek 1,7 millió – vagyis a futball-legenda táborának egy százalékát kitevő – követő mellett is rendszeresen vannak százezret maghaladó posztjai.

Elvarázsolt kommentek

Az MCC Brussel arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy a választási kampány hajrájában tömegével tűntek el kommentek a Fidesz-jelöltek Facebook-oldalainak bejegyzései alól. A 2026. március 26. és 28. közötti időszakra fókuszáló elemzés szerint számos esetben a kommentek az oldaladminisztrátorok számára láthatók maradtak, miközben a hétköznapi felhasználók számára teljesen láthatatlanok voltak. – Ez nem törlés vagy moderálás esete, a kommentek egyszerűen „eltűnnek” a nyilvánosság elől – írták. A vizsgált időszakban ez a jelenség 106 jelölt által közzétett 6607 bejegyzés közül 6509-ben volt megfigyelhető, ami egyértelmű rendszerbeli mintát jelez. Ezzel szemben az ellenzéki pártokhoz kapcsolódó oldalakon, beleértve a Tisza Párt oldalait is, nem volt megfigyelhető hasonló jelenség.

Tengeren túl is kongatták a vészharangot

Az amerikai kongresszus igazságügyi bizottsága is megkongatta a vészharangot, amikor idén februárban azzal a címmel adtak ki jelentést hogy „A cenzúra veszélye: Európa évtizedes kampánya az internet cenzúrázására és annak veszélye az amerikai szólásszabadságra”. A kilenc techcégtől bekért adatokból azt a következtetést vonták le, hogy az EU fegyverként használja az olyan kifejezéseket, mint a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd, hogy így cenzúrázzák politikai ellenfeleiket és a választók felől érkező kritikákat, beleértve a mémeket és a szatirikus formákat. 

Emlékeztettek: már az Európai Bizottság migrációs és belügyi főigazgatósága által 2015-ben alapított EU Internet Fórum (EUIF) is szisztematikusan minősítette a legitim politikai diskurzust „erőszakos jobboldali szélsőségességnek”, hogy nyomást gyakoroljon a platformokra az ilyen tartalmak eltávolítására.

Megbélyegzett témakörök

Az EUIF kézikönyvében részletesen felsorolták, miként kell a közösségi médiaplatformoknak cenzúrázniuk a politikai beszédet, s olyan „határeseti” – vagyis törlésre javasolt – kategóriákat említettek, mint a populista retorika, a kormányellenes/EU-ellenes tartalom, az elitellenes tartalom, a politikai szatíra, a migránsellenes és iszlamofób tartalom, valamint a menekült- és bevándorlóellenes hangulat. Noha az EUIF saját adatai szerint is a baloldali szélsőségesség elterjedtebb volt a közösségi médiában, mégis csak a „jobboldali szélsőséges” tartalmakat vitatták meg egy 2022-es ülésükön. 

Beszédes adat, hogy a TikTok beszámolójában arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy a 2024-es EU-választások előtt több mint 45 ezer állítólagos „téves információt” cenzúráztak, beleértve a migráció, az éghajlatváltozás, a biztonság és a védelem, valamint az LMBTQ-jogok témáiról szóló tartalmakat.

Az EU az orosz–ukrán háborút is a saját szája íze szerint igyekezett tematizálni a közösségi médiában. A konfliktus kitörésének évében az Európai Bizottság az orosz dezinformáció elleni küzdelem nevében gyakorolt nyomást a platformokra. Azt pedig, hogy mit tekintenek orosz dezinformációnak, egyebek mellett olyan a baloldali cenzúrapárti csoportokra támaszkodtak, mint a NewsGuard vagy a Global Disinformation Index.

Brüsszel még a saját területén kívül is szabályozni kívánta a platformok működését. 2021 novemberében például az Európai Bizottság számonkérte a TikTokot, hogy miként kíván fellépni a Coviddal kapcsolatos dezinformációk ellen az Egyesült Államokban. 2024 májusában Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke Kaliforniába utazott, hogy találkozzon a főbb technológiai cégekkel, és megvitassa velük mind az EP-, mind az amerikai választások kérdését.

Muskot is fenyegették

Ugyanebben az évben az unió vezetői még az amerikai választást is megpróbáltak befolyásolni. Az EU akkori belső piacért felelős biztosa, Thierry Breton levelet küldött Elon Musknak, az X tulajdonosának 2024 augusztusában, mielőtt Musk interjút készített volna Donald Trumppal. Breton megtorló intézkedéseket lebegtetett az X ellen a DSA alapján. A fenyegetéseket a kongresszusi igazságügyi bizottsága visszautasította. Válaszlevelükben arra hívták fel a biztos figyelmét, hogy a követelései aláássák a szólásszabadságot az USA-ban, nem is beszélve arról, hogy beavatkozásnak minősülnek az amerikai elnökválasztásba. Röviddel ezután Breton lemondott.

A cenzúrát erősítő intézkedéseket azzal tetézte az EU, hogy tavaly ősszel olyan új politikai reklámszabályozási rendszert (TTPA) élesített, amely rendkívül szigorú átláthatósági, adatkezelési és dokumentációs kötelezettségeket írt elő a politikai reklámokra. Így a Facebookot működtető Meta és a YouTube felett diszponáló Google úgy döntöttek, hogy inkább teljesen megszüntetik a politikai hirdetéseket az EU-ban. Az a fejlemény is egyértelműen a Tiszának kedvezett, hiszen – ahogy sorozatunk korábbi részében megírtuk – Magyar Péterék mögé számos influenszer is felsorakozott, akiknek hirdetés nélkül, organikusan is elérnek több százezres tömegeket. Emellett – ahogy említettük – maga Magyar Péter privát Facebook-oldala is megmagyarázhatatlanul magas eléréseket produkált mindenféle hirdetés nélkül.

Letekert tartalmak

Mindemellett az is általános tapasztalat volt, hogy a választás előtt „letekerték” a jobboldali tartalmak eléréseit. 

Az Orbán Viktor és Magyar Péter eléréseiben mutatkozó aránytalanság kapcsán még Elon Musk bloggere is a Facebook kettős mércéjéről értekezett, Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője pedig bejelentette, hogy írásbeli beadvánnyal fordulnak az Európai Bizottsághoz az online cenzúra ügyében.

Figyelemre méltó, hogy április 12-e után számos konzervatív tartalomgyártó hirtelen megugrott megtekintés- és interakciószámot konstatált. A jobboldali tartalmak átmeneti visszaszorításához feltehetően az is hozzájárulhatott, hogy az ilyen bejegyzéseket tömegesen jelentették a baloldalon, vagyis az adott bejegyzéssel kapcsolatban inkrimináló visszajelzést küldtek a Facebooknak. Beszédes, hogy Dávid Dóra (Tisza) – aki korábban a Meta londoni jogtanácsosaként dolgozott – is buzdított ilyen eljárásmódra. Hogy milyen hatékonyan működtek ezek a feljelentések az utóbbi esztendőben, jól mutatja, hogy számos mérsékeltebb jobboldali véleményvezér – köztük G. Fodor Gábor – fiókjai lettek elérhetetlenek, de arról is lehetett hallani, hogy nem közszereplő jobboldali felhasználók profiljait is tömegesen korlátozták.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!